Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kocsis Éva: Adalékok Faluhelyi Ferenc diákéveihez és tanári munkásságához a Pécsi Püspöki Joglyceum, majd a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudomány- egyetem kötelékében
Kocsis Éva: Adalékok Faluhelyi Ferenc diákéveihez és tanári munkásságához a Pécsi Püspöki Joglyceum... Diákként részt vett a Jogakadémiai Mária Kongregáció előkészületeiben is, amelyekről 1909. május 26-ai jelentésében számolt be. Az akkor még 17 tagot számláló diákegylet 1908. december 2-án alakult meg, elnökévé Késmárky István jogtanárt választották. Szövényi a kongregáció prefektusaként és szünidei gondnokaként az 1909. október végén tartott gyűlésig, hallgatói jogviszonya megszűnéséig töltötte be tisztségeit.7 A katolikus öntudat ápolását, fejlesztését célul kitűzve évközi gyűléseket tartottak, amelyek témája vallástudományi értekezések megvitatása volt, továbbá közös gyónásokon és áldozásokon vettek részt.8 A tagok mellett a tanári karból többen rendszeresen jelen voltak ezen eseményeken, biztosítva támogatásukról a kongregációt, amely amellett, hogy a jogakadémistá- kat megerősítette katolikus öntudatukban, „[...] támadó/védekező jelleggel lépett fel a szabadongondolkodókkal szemben”.9 Tanulmányai befejezése után először ügyvédjelöltként tevékenykedett Pécsett, azután a Nagykanizsai Járásbíróságon joggyakornok, később a Győri Királyi Törvényszéken jegyző, majd ügyészségi megbízott lett. A győri hivatali évek alatt a fiatalkorúak győri felügyelő hatóságának és a Győri Patronage Egyesület titkára volt,10 a patronázs tevékenységről tartott előadásai mély hatást tettek hallgatóira.11 1911. december 23-án a Budapesti Tudományegyetemen jogtudományi, 1914. szeptember 12-én államtudományi doktorrá avatták.12 1916. november 27-én szerezte meg ügyvédi-bírói oklevelét.13 1914 októberében a Pécsi Püspöki Joglyceum Jog- és Államtudományi Karának megüresedett közjogi, politikai, nemzetközi jogi és jogbölcseleti tanszékére kinevezendő tanár személyére egyhangúan Faluhelyi Ferencet javasolta a bizottság, amelynek tagjai Késmárky István, Szőnyi Ottó és Mihálffy Ernő voltak.14 7 A PPJ évkönyve 1909, 58-59.; A PPJ évkönyve 1910, Jelentések, 27. Faluhelyi irathagyatékában található egy záróbeszéd, amely 1921. december 8-án a Mária Kongregációknak a Budai Külvárosi Katolikus Körben tartott közös ünnepélyén hangzott el, hűen tükrözve a gyülekezet főbb célkitűzéseit. Lásd: MNL BaML XIV. 20. a. 3.5. A Pécsi Püspöki Joglyceum Mária-kongregációjáról részletesebben lásd: Tengely 2009, 231-237. 8 A PPJ évkönyve 1909, 58-59. 9 Schweitzer 2006, 337. ioBédi 1987, II: 205. 11 „A „patronázs”, pártfogásba vétel az a munka, amelyet az elhagyott, az erkölcsi romlás veszélyének kitett, támaszra szoruló gyermekek és fiatalkorúak, valamint az erkölcsi veszedelemben lévő felnőttek oltalomba vétele céljából végeznek. Célja kettős: fölemelni az elesettet és a munkás társadalomba visszasegíteni”. A KÖZMŰVELŐDÉSI ELŐADÁSOKRÓL 1914, 3. 12 A jogakadémiák nem voltak feljogosítva a promotio és a habilitatio jogával, vagyis elvégzésük nem jogosított fel doktori fokozat viselésére és azok keretein belül magántanári képesítést sem lehetett szerezni. A 19-20. század fordulóján Magyarországon tíz (állami és egyházi fenntartású) jogakadémia és két egyetemi szintű jogi kar (Budapesten és 1872-től Kolozsváron) működött. Schweitzer 2006, 317. 13 Szabó 1940,215-216. « MNL BaML VIII. 2. c. 2. 194/1914. (okt. 16.) 290
