Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában
Kiss Zoltán: Horváth Kázmér irathagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában egymást, Kolbe Mihály is itt tűnt fel tehetségével.26 Az 1930-as évek elején a művésztelepen szárnyait bontogató Petrich Katóval még a halála előtti években is tartotta a kapcsolatot Horváth Kázmér. 1970. március 14-én kelt levelében reszkető kézzel így írt: „Néha úgy előveszem a Mohácsi Művésztelep dossziéját és a róla szóló újságkivágásokat, a képeket, a faragásokat, a feljegyzéseket, s feleségemmel együtt törjük a fejünket, mi lett egyikkel, másikkal, hogy alakult életsora Szervánszkynak, Lukácsnak, Horváth- nak. Mi lett a rézmetszőkkel, aquarellistákkal, tervezőkkel, lányokkal, fiúkkal [...] és sajnáljuk, hogy nem örökítettem meg őket minden évben legalább egy csoportképen.”27 A mohácsi vitézek életének részletes dokumentációja megtalálható a levéltári hagyatékban. Névsorok, teleknagyságok, a vitézek ügyes-bajos dolgai - szép rendben sorakoznak a dossziékban. 1938-ban Horváth Kázmér járási hadnagy egy-egy „nemzetvédelmi helyzetjelentésében elemezte Mohács gazdasági és politikai életét. Különösen a nyilasok előretörését figyelte aggodalommal. „A nyilas mozgalommal szemben a szükséges erély nem érezhető.”28 Margitay Lajos polgármester halála után nem indult harcba a város első emberének posztjáért, inkább Kersztes-Fischer Ferenc belügyminiszter (volt baranyai főispán és tiszttársa a Hindenburg-gyalogezredben) ígéretében bízva, más közigazgatási állomáshely vezető pozíciójának elnyerésében reménykedett. Szamosújvár históriájának fontos fejezetét írta Horváth Kázmér 1940. november 24-től, amikor ő vette át Martsa Sándor ezredes városparancsnoktól a város irányítását. A kisváros lakóinak megelégedésére vezette az ügyeket, „arra ügyelt, hogy mindenkinek legyen kenyere, fája, mivel azt tartotta, hogy ez a kettő a legfontosabb, különösen a szegényember konyháján...”29 Gondosan vezetett dossziéban olvashatunk a visszacsatolt észak-erdélyi város életéről 1941 augusztusáig, amikor - feladatát, a polgári közigazgatás megszervezését, sikerrel befejezve - új megbízást kapott.30 Újvidék történetének kényes időszakában lett a nagyváros polgármester-helyettese. A levéltári anyag legizgalmasabb, országos jelentőségű dokumentumait őrzik az „Újvidék” feliratú dossziék. A polgári közigazgatás második emberének beszámolói az újvidéki razziáról meglepetéssel szolgálhatnak a téma kutatói számára. Három iratban foglalkozott a magyar hadseregre szégyent hozó katonai akcióval.31 Nem az ügyészi szigor vezette a tollát és nem akarta a védőügyvéd elnéző tekintetével figyelni az akciót. Elfogulatlan tanú, érdeke nem fűzte ahhoz, hogy torzítsa az adatokat, amelyek a rendőrségtől és a lakosságtól folyamatosan érkeztek a városházára. Semmilyen szempontból nem tudott közösséget vállalni a razziát irányító katonai vezetőkkel, akik ellen akkor még nem volt készülőben hivatalos eljárás. 26 10 éves mohácsi művésztelep. Dunavidék, 1935. június 2. 6. - Horváth Kázmér sohasem kérészéletű kulturális intézmények létrehozásában gondolkodott. 27 Petneki 2016. 28 MNL BaML XIV. 29. Mohács, 2. Jelentés a mohácsi járás vitézi hadnagyától, 1938. november 12. 29 Keleti Újság, 1941. augusztus 9. 5. 30 Belügyi Közlöny, 1941. augusztus 24. 1764-1765. 31 A teljes szöveget lásd: Kiss 2016, 153-157. 284
