Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Kísérlet Baranya megye felszabadítására 1849 júniusában - a túronyi és a pécsi vértanúk
Hermann Robert: Kísérlet Baranya megye felszabadítására 1849 júniusában - a túronyi és a pécsi vértanúk ugyanez történt a foglyul esett Burghardt György pécsi és Mágos János hosszúhetényi lakosokkal.31 Az összecsapás végén Borotha a városon kívül felállítva tarackjait, mintegy másfél-két órán át lövette a várost. Az előtte megjelenő városi küldöttséggel közölte, hogy 200 000 forint hadisarcot követel a várostól, s ha öt napon belül nem kapja meg, a várost a földdel teszi egyenlővé. Ezek után csapatával visszavonult Siklósra. Visszavonulását azzal indokolta, hogy tarackjainak lőszere elfogyott, illetve, hogy nem akarta kitenni a várost a határőrök rablási vágyának.32 A pécsi események hírét június 15-éről 16-ára virradó éjjel Baranyából érkezett menekülők vitték Szekszárdra, s Perczel Péter, Tolna megye első alispánja az ő beszámolóik alapján értesítette a történtekről Szemere Bertalan miniszterelnököt azzal, hogy miután tartani lehet az ellenség Tolna megyébe való betörésétől, legalább egy zászlóalj katonaságot és néhány ágyút küldjenek a megye védelmére.33 Maga Majthényi Pestre ment, ahol levélben kért segítséget Görgei Artúr hadügyminisztertől és fővezértől a megye felszabadítására.34 Görgei ekkor éppen a Vág-menti táborban tartózkodott, s miután az itt indított ellentámadási kísérlete június 21-én Perednél összeomlott, kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a Baranyát megszálló, de a fősereg hadműveleteit nem veszélyeztető cs. kir. erők ellen még oly korlátozott akciót is indítson. Pécs újabb megszállására csak június 18-án került sor, amikor Neustaedter utasítására Stokuca őrnagy nyolc gyalogszázaddal, egy lovasszázaddal és hat löveggel ismét bevonult a városba. A rettegésben élő lakosoknak hosszú ideje végre egy jó hír is jutott: a város kérésére Neustaedter elengedte a hadisarcot. „Részünkről csak jót várjatok - közölte Stokuca még előző nap, Siklóson fogalmazott kiáltványában - mert csak oltalmazni akarunk benneteket, és mi folyó hó 15-én történt, a szükség által parancsol- tatott, és nem ellenetek, hanem csak a rosszakaratúak csapata ellen vala irányozva.”35 A Túronynál és Pécsnél történtek bebizonyították, hogy a népfelkelő erők reguláris csapatok, s főleg tüzérség támogatása nélkül esélytelenek létszámban kisebb cs. kir. erőkkel szemben. Miután Baranya megye még a dél-dunántúli mellékhadszíntéren belül is mellékhadszíntérnek minősült, a két kudarcba fulladt támadásnak nem volt komolyabb kihatása a későbbi eseményekre. Már csak azért sem volt, mert az itteni cs. kir. csapatok alapvetően védelmi pozíciót foglaltak el, s a Szerémségbe átvonult Jellacic-hadtest hátát voltak hivatva fedezni. A megye felszabadítása ugyan 31 Fáncsy 1973, 138.; Náray 1973, 193. 32 Borotha - Neustaedter, Siklós, 1849. jún. 15. No. 719. KA AFA Karton 1934 SAJ 1849-6-195b.; Neustaedter - cs. kir. déli hadsereg főparancsnoksága, Eszék, 1849. jún. 15. uo. 1849.6-195c.; Borotha - Jellacic, Siklós, 1849. jún. 17. uo. 1849-6-201. 33 Perczel Péter - Szemere Bertalan, Szekszárd, 1849. jún. 16. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára H 2. Miniszterelnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány, Kormányzóelnökség iratai. 1849:7841. 34 Majthényi József - Görgei Artúr, Pest, 1849. jún. 18. Lásd a Függelékben. 35 Közli: Baranyai okmánytár 1848-1849, 390. 232
