Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Hautzinger Zoltán: A fejedelmi katonai büntetőjog
Hautzinger Zoltán: A fejedelmi katonai büntetőjog csak az elkövetett bűncselekményeket, hanem a bűnös katonák megbüntetésének elmulasztását is büntette. I. Rákóczi György a katonai büntetőjogra vonatkozóan három ízben is jogalkotó volt. 1645. március í-én Bártfa városában kelt, első - a korábbi katonai büntetőjogszabályokhoz képest szigorúbb fellépést sürgető - hadi rendszabályának megalkotására azért volt égetően szükség, mert felerősödtek a katonák által a békés lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekmények. A fejedelem 1645. június 17-én Rimaszombaton kelt hadifegyelemről szóló rendelete elveiben Bocskai hadiszabályzatát követte, de már széles körben definiálta a bűncselekmények körét, külön kitérve például az őrszolgálati kötelességsértés, avagy a függelemsértés többféle esetére. I. Rákóczi György harmadik, a katonai büntető-igazságszolgáltatás körébe tartozó rendeletét „oláhországi” hadjárata alkalmával adatta ki. E hadiszabályzat történelmi jelentőségét az adja, hogy ez az első olyan normatíva, amely nemcsak utalás szinten, hanem expressis verbis rendelkezik a katonai bírói szervezetről: „ha valakin jogsérelem esik, az alábbi módon procedáljon az ő causájáról [...] Az hadi bírótól pecsétet kérjen, sad napra két bizonyos tisztségbeli személyek által citáltassa az hadbíró székire, ki ha compareál, institualjon actiot ellene és ha az incátus párt kéván, ad tertium megadassák és akkor tartozik megfelelni, minden bizonyságival compereálni, de az harmadnapról tovább ne diktálhassa, hanem finális sententiát tartózzák hadbiránk akármely caususában assessoráinkal együtt pronunciálni!’ II. Rákóczi Ferenc hadi regulái A katonai büntetőjog legjelentősebb forrásai kétséget kizáróan II. Rákóczi Ferenc fejedelmi uralkodása alatt keletkeztek. Mint minden hadúrnak, Rákóczinak is az volt a célja, hogy hadserege erejét a fegyelem megszilárdításával fokozza. Minthogy a szabadságharc kitörésekor „bujdosók, vagabund elemek, volt katonáskodók, szökött jobbágyok sereglettek” Rákóczi zászlaja alá, a fejedelemnek ebből a katonai múlttal ugyan rendelkező, de a szabályos hadviseléshez vajmi keveset értő heterogén összetételű tömegből kellett ütőképes hadsereget szerveznie.6 A hadsereg szervezésére tett első lépések a katonai fegyelem betartására irányultak. E célból 1703 és 1707 között több a hadsereg szervezésével kapcsolatos szabályzat, ún. regulamentum, illetve a helyes viselkedést szabályozó norma, ún. edictum került kiadásra. E két jogszabályi formula határozta meg az 1707. évi ónodi országgyűlésen elfogadott hadi törvényeket is, amelyek keretében egyszerre lett megalkotva és kihirdetve a szövetkezett országok rendjei által elfogadott általános katonai szabályzat (Regulamentum universale) és a Kajaly Pál főhadi-bíró szerkesztette a „Hadi Regulák, Artikulusok, Edictumok és Törvények” kiadásáról szóló katonai szabálygyűjtemény (Edictum Militare). Ezzel, - bár modern értelemben vett kodifikációról még nem beszélhetünk -, olyan 6 Mészáros 1999,4. 212
