Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Hautzinger Zoltán: A fejedelmi katonai büntetőjog
Hautzinger Zoltán A fejedelmi katonai büntetőjog Bevezetés A magyar történelem kutatása egyszerre izgalmas, felemelő és felelősségteljes vállalkozás. Ódor Imre számára ez a tevékenység nemcsak szakmai kihívást jelentett, hanem olyan szenvedélyt is, amely kedvenc hobbija, az amatőr tenisz mellett teljessé tehette életét. Fájdalom, hogy minderről már csak múlt időben beszélhetünk. Amíg azonban az e kötettel megidézett levéltári vezető által vallott elvek szerint űzött („heti két, három, négy, öt, hat tenisz csak bejön jó időbeosztás mellett”) sportélmények csak az emlékezetben élhetnek tovább, tudományos írásai, különösen a nemesi társadalom története terén keletkezett munkái széles körben hozzáférhetőek, és forrásként szolgálhatnak további kutatások számára. Ódor Imre amatőr sportteljesítménye és tudományos munkássága egyaránt példamutató e sorok szerzője számára is, aki másfél évtizedes sportbarátság mellett különös figyelemmel volt a „nagy rivális” kutatói munkásságára is. A kutatói együttműködés termékeként született meg például az első magyar katonai büntetőtörvények háromszázadik évfordulója alkalmából készített tanulmány, amelyben „a levéltáros” a kuruc hadsereg harcászati tulajdonságaiban rejlő, nem feltétlenül előnyös paradoxonjait elemzi. E szerint a kuruc katonaság minden sikerét, hadászati fölényét annak köszönhette, ami már korszerűtlen volt benne. A kuruc katona kiválóan bevált ott, ahol elég volt a lelkesedés, az ösztönös harckészség, a személyes bátorság, de nem lehetett egyenrangú ellenfele jól vezetett reguláris csapatoknak.1 Ez az ellentmondás pedig végeredményként II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leveréséhez vezetett, ugyanakkor jelentős történelmi tanulsággal szolgált, miszerint a katonai sikereket csakis fegyelmezett, kiképzett seregekkel lehet elérni. Ez az emlékező tanulmány a fenti írás szellemében miről is szólhatna másról, mint - felelevenítve e sorok szerzőjének szintén a témában született évtizedes tanulmányának egy részét2 - három évszázad és egy évtized távlatában milyen történelmi emléket is adott a magyar Corpus Juris számára ez az időszak, amelyben az Ódor Imre által újra felfedezett katonai hatalmaskodás, a „szabad szakáll” létezett, és hátrányos ellentéte volt a katonai rend és fegyelem fenntartásának alapkövének, a regulának. 1 ÓDOR 2007, 192. 2 Vö. Hautzinger 2007, 81-108. 210
