Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata
Gyánti István: Egy hírlapíró levéltáros emlékére. Földvári Mihály (1858-1944) életrajzi vázlata A tanácskormány utasítása alapján a működő lapoknak továbbra is meg kellett jelenniük, a hírlapírókat pedig - így Földvárit is - szakszervezetbe kényszerítették. A Vörös Hadsereg csehek elleni hadjárata idején, 1919. április 27-én a Tolnamegyei Közlöny hasábjain jelent meg Földvári Sorakozás című cikke, amely a kommün bukása után a vesztét okozta. A cikk a nemzet fegyveres összefogását hangsúlyozta az „országrablókkal” szemben, a cenzúra betoldásai azonban az „irredenta cikknek erős tanácsköztársasági jelleget adtak”.26 A proletárdiktatúra bukása után Földvárit letartóztatták, és gyorsított eljárás keretében a szekszárdi törvényszék ötös tanácsa sajtó útján elkövetett lázítás büntette miatt egy év börtönre ítélte. A börtönbüntetés mellett elvesztette hivatalát és nyugdíjigényét. Mivel a gyorsított eljárás során védekezését nem tudta kellőképpen érvényesíteni, a húszas években minden erejével a rehabilitációhoz szükséges új bizonyítékok gyűjtéséhez fogott. „A büntetés az igazi bűnöst kiengeszteli, megnyugtatja, de a bűntudat nélküli embernek a büntetés örök pokol, mely soha sem engedi pihenni” - írta a pécsi királyi törvényszékhez intézett levelében.27 Perújrafelvételi kérelmeit azonban sorozatosan visszautasították, állhatatossága végül meghozta az eredményt, 1932-ben a pécsi királyi törvényszék az alapítélet hatályon kívül helyezése mellett elévülés címen felmentette. A perújrafelvételről a pécsi napisajtó is beszámolt.28 Ebben az időszakban költözött vissza Pécsre, ahol 1926-tól a városi levéltárban szakdíj nőkként dolgozott. A húszas évek végén, a harmincas évek elején számos hazafias hangvételű, irredenta művet írt a magyar társadalmat mélyen megrázó trianoni békeszerződésről. A Pécsi Naplóban jelent meg a Magyarország visszaszerzése című cikke,29 melyet füzet formában is kiadott. A kiadványról a Budapesti Hírlap is megemlékezett: „Tömör és mégis világosan megírt művecskéje kerek és úgy érezzük, életrevalóan komoly Programm. Lényege, hogy a békerevizió valóraváltásának propagandamunkája nem indulhat ki a kormánytól. E helyett a magyar társadalomból kell kiindulnia. Elsősorban azoktól a törvényhatóságoktól, melyek a trianoni országrontásnak szenvedő részesei.”30 A következő években több Trianon témájú könyvet kiadott, mely a Pesti Hírlap szerint „feltétlen nyeresége a magyar revíziós irodalomnak”.31 Földvári hazafias jelleme, revizionista nézetei ellenére a harmincas évek végére - elsősorban származása miatt - egyre jobban a társadalom perifériájára szorult. 26 MNL BaML VII. 2. b. Pécsi Királyi Törvényszék iratai. 5064/1931. Kecskés Győző nyilatkozata. Szekszárd, 1926. augusztus 7. 27 MNL BaML VII. 2. b. Pécsi Királyi Törvényszék iratai. 5064/1931. Földvári Mihály levele a pécsi királyi törvényszékhez. 28 Dunántúl, 1931. április 21.7.; Pécsi Napló, 1931. április 21.3. 29 Földvári 1929. 30 Budapesti Hírlap, 1929. május 22. 13. 31 Pesti Hírlap, 1935. március 1. 6. További művei: Földvári 1930; Földvári 1933; Földvári 1934. 198
