Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Fodor István: A titói rezsim délvidéki civil áldozatainak feltárása a politika tükrében
Fodor István: A titói rezsim délvidéki civil áldozatainak feltárása a politika tükrében szempontjából az elfogadott kéttagozatos felállás több biztosítékot nyújtott a program sikeres befejezéséhez (mindenki győzze meg a saját népét arról, hogy a program jó, szükséges, eredményes stb.). Azt, hogy a politika mennyire rányomta bélyegét a kutatásokra, hűen tükrözik Glatz Ferenc következő sorai: „A Magyar Tagozat programját két időszakra - 2011. január-2012. május, illetve 2012. szeptember-2014. december - bontotta. A két időszakasz részben a kutatási terv szakmai igényeihez, részben a két állam - 2010 decemberében látható - politikai programjához igazodott [...] A vegyes bizottság az első év eredményeinek és hiányosságok számbavétele mellett úgy döntött: a további, 2012-2014 évekre vonatkozó program véglegesítésére a szerbiai választások5 után, 2012 végén kerüljön sor.”6 Összefoglalva az elmondottakat: átfogó, stratégiai kutatásokat csak akkor lehet történelemformáló események kapcsán lefolytatni, ha azt az aktuális hatalom is akarja és támogatja. Ez a megállapítás sokak számára ismerős, de szükségesnek láttam elmondani, hogy érthetőbbé váljon a munkánk során többször is bekövetkezett helyben járás és a céltalannak látszó útkeresés. Az Akadémiai Bizottság megalakításáról szóló bejelentéstől (2009. október 12.) annak tényleges megalakulásáig több mint egy év telt el. Glatz Ferenc, a Magyar Tagozat elnöke és Vojislav Stanovcic, a Szerb Tagozat elnöke vezetésével a két fél csak 2010. december 15-én egyezett meg az alapelvekben, és ezzel gyakorlatilag megalakult az Akadémiai Bizottság. Az alapelvekből az 1. pont utolsó mondata így hangzik: „A bizottság tevékenységének középpontjában a II. világháború és azt követő időszak (1941-1948) áll, foglalkozik mind a magyar közigazgatás szerb és zsidó, mind a jugoszláv hatóságok magyar áldozataival”. A 6. pont teljes szövege ez: „A bizottságfeladatának tekinti a Szerbia multikulturális területe történetének feltárására korábban létrehozott hasonló szervezetek eredményeinek integrálását a munkájába.” A két tétel lényeges lesz a továbbiakban a konkrét kutatási célok meghatározásakor, ugyanis nem mondja ki egyértelműen, hogy csak a civil áldozatokat kutatjuk és azt sem, hogy egész Vajdaság területén vagy csak Bácskára korlátozódik tevékenységünk - tehát az 1941-44-es magyar közigazgatás területére. Az sem egyértelmű, hogy a Bácska/Vajdaság területén esett áldozatokat vesszük csak nyilvántartásba, vagy az erről a területről származókat és a máshol született, de itt áldozatul esett személyeket is. A más szervezetek eredményeinek integrálásával is bőven akadtak gondok. A Tartományi Képviselőház Tényfeltáró bizottságának adatbázisa az 1941- 1948-as időszakra vonatkozott, a vajdasági civil áldozatok feltárása vol a cél, de sok katonai elesett neve is belekerült. A Sírfeltáró Bizottság adatbázisa ekkora már közel 20 000 személy adatait tartalmazta az 1944. szeptember 12-e utáni időszakból, a belgrádi levéltárakban és a Vajdasági Levéltárban folyó kutatásoknak köszönhe5 A parlamenti választások 2012. május 6-án voltak. A választások utána Ivica Dacic alakított kormányt, majd 2014. április 27-től Aleksandar Vucic lett a kormányfő. 6 Glatz 2012, 22. A döntés Szabadkán 2012. február 18-án született, a vegyes bizottság helyzetértékelése után. 164
