Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
Dr. Odor Imre (1959-2015)
Dr. Ódor Imre (1959-2015) 2015. április 5-én, húsvét vasárnap megdöbbentő hír érkezett Pécsre Kehidából: tragikus hirtelenséggel, tüdőembólia következtében elhunyt Ódor Imre, az MNL Baranya Megyei Levéltára igazgatója, főlevéltáros, a történelemtudomány kandidátusa. Ódor Imre 1959. április 27-én született Zalaszentgróton. Gyermekkorát és ifjúságát Zala vármegye középkori nemesi közgyűléseinek székhelyén, a reformkorban a haza bölcsének, Deák Ferencnek lakóhelyén, Kehidán (ma Kehidakustány) töltötte. Középiskolai tanulmányait a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumban végezte (1973-1977). Ezt követően a Szombathelyi Tanárképző Főiskola történelem-népművelés szakára nyert felvételt. Ódor Imre a főiskola egyik legkiválóbb hallgatója volt, dolgozataival több történelem OTDK-díjat is nyert. Diplomáját 1982-ben szerezte meg. 1983-ban a Baranya Megyei Levéltár munkatársa lett, ahol előbb segédlevéltárosként tevékenykedett (1983-1987), majd levéltáros és igazgatóhelyettes lett (1987-1993). Szakmai előmenetelét az ELTE BTK levéltár kiegészítő szak elvégzésével segítette elő (1984-1987). Karrierje 1993-ban fordulóponthoz érkezett, megszerezte a történelemtudomány kandidátusa címet, megkapta a főlevéltárosi szakmai besorolást, és dr. Szita László levéltárigazgató nyugdíjba vonulása után Ódor Imre lett a Baranya Megyei Levéltár igazgatója, mely tisztséget haláláig látta el. Levéltáros-történészi kutatásai a Baranya vármegyei és dél-dunántúli nemesség 18-19. századi történetére irányultak. Fő kutatási területe a nemesi felkelések (in- szurrekciók) voltak, különös tekintettel az 1809-es utolsó nemesi felkelés és az ehhez kapcsolódó győri csata történetére. Első tudományos publikációit és ismeretterjesztő cikkeit is e témakörből, valamint a Baranya megyei nemesi összeírásokról, a kurialista és armális nemesekről, illetve a szabadszentkirályi kisnemesek történetéről írta. Később külföldi tanulmányutakra elnyert ösztöndíjakkal kutatott többek között Bécsben (Collegium Hungaricum ösztöndíj 1994, Klebelsberg-ösztöndíj 2003, Alsó- Ausztriai Tartomány kutatói ösztöndíj 2006), a belgiumi Leuvenben (a Leuveni Katolikus Egyetem ösztöndíja 1995), valamint két alkalommal Horvátországban (Zágráb, Horvát Állami Levéltár 1999 és Eszéki Állami Levéltár 2000). Munkássága során számos periodikát szerkesztett, mint a Baranya - Történelmi és Honismereti folyóirat (1988-1992), Baranya - Történelmi Közlemények (1992- 1999), Tanulmányok és források Baranya Megye Történetéből (1995-), Baranyai Történelmi Közlemények (2006-) és a Baranya Megyei Levéltár segédletei (2001-) sorozatok. Nevéhez köthető még számos önálló kötet, kiadvány szerkesztése is, mint a Tanulmányok Mohács történetéből (1993), Baranya Megye Évszázadai 1000-1918 (1996), Mágnások, birtokosok, címerlevelek (társszerkesztőkkel, 1997), Köblény évszázadai (2001), illetve a Pécs-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok (CD-ROM, 2003). 11
