Gyánti István: Tanulmányok Ódor Imre emlékére (Pécs, 2018)
TANULMÁNYOK - Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888)
Dobos Gyula: Egy politikai karrier története. Perczel Béla I. (1819-1888) Ekkor Nugent császári, királyi főhadszermester felszólította Tolna megyét hódoló nyilatkozat tételére, amelyért cserébe békés megszállást ígért. A sok vihart kavaró tolnai nyilatkozat egyik szerkesztője Perczel Béla másodalispán volt.- „Azon hűséggel, amelyet fejedelmeink iránt őseinktől öröklöttünk hódolunk azért Felségednek, de teljes hitben egyszersmind erős bizodalomban, hogy felséges megkoronázandó Apostoli királyunk viszont a magyar nemzetnek önálló létét és polgári alkotmányát jogai és különösen az 1848-ik évi törvényeivel ugyanazon pragmatica sanctio 3. cikkelye értelmében szentül fenntartja.- És midőn azon hűséggel hódolunk ama hitünk és fiúi bizodalmunk zálogául esedezünk még Felséges előtt: méltóztassék Magyarország jelen szomorú, szerencsétlen állapotának méltányosan véget vetni, nem a fegyver nyomasztó, súlyos hatalmával, hanem általános békehirdetés enyhítő, biztosabb hatásával.- Mondja Felséged: Legyen béke és béke fog lenni Magyarországon, mert a magyar nemzet nemcsak fogékony, hanem vágy is a békére, és fájlalja ennek meghábo- rítását. A magasztos királyi béke szóban pedig megnyugtató biztosítást találna, és venne arra, hogy a jelen viszonyok és viszályok méltányos szelídebb kiegyenlítése mellett jövője a fennlévő alkotmányos alapon fog megszilárdíttatni trónra lépő ifjú fejedelme által, ki az égtől kitűnő lélek tehetséggel és az ifiú kebelnek saját igazságérzetével, és nemesb ösztöneivel bírva, népeinél nem a keserv és szenvedés, hiszen az öröm és hála könnyeit óhajtja látni, és ezek hű ragaszkodását maga iránt szeretetök erejével biztosítani, és Isten megfogja áldani Felségednek népei boldogí- tásában oly magasztos cselekvéseit.”12 Tolna megye tehát hűségnyilatkozatában elismerte ugyan az uralkodót, de a hódoló megfogalmazás helyett a hangsúlyt „Magyarország számára adandó magasztos béke” gondolatára helyezte. Szintén Perczel Béla feladata volt a leköszönő Sztankovánszky Imre főispán ünnepélyes búcsúztatása.13 Az 1848 törekvéseivel azonosuló, Sztankovánszky Imre főispán-kormánybiztos működését nagyra értékelő Perczel Béla „mindenki érzését híven tolmácsoló meleg szavakkal köszöné meg szeretve tisztelt főispán úrnak, különösen a Hazára súlyosodott jelen nehéz körülményekben a megye javára célzott tiszta jellemű, erélyes eljárásait, ernyedetlen buzgóságait”. Windischgraetz február 21-i levelében Schwartzenberg miniszterelnöktől kérte, hogy Tolna megye „megütköző kijelentéseket tartalmazó feliratát küldje vissza, hogy ő a megyét kellőképpen megróhassa, és feltétlen meghódolást kifejező nyilatkozat kiállítását megparancsolja”. 12 A kiemelések tőlem (D. Gy.). Ezek természetesen nem szerepeltek az eredeti feliratban, is Augusz Antal első alispán nem óhajtott rossz pontokat szerezni az osztrákoknál azzal, hogy a Batthyány-kormány által kinevezett főispánt ő búcsúztatja. Pálfordulásának meg is lett a gyümölcse, hiszen szolgálataiért 1850-ben Ferenc József bárói rangra emelete. 128
