Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
a katolikus dominancia ellenére is látható. A három felekezeten kívül jelentős számú görögkeleti lakosság (főleg rácok) költözött át a Dráván, ugyanakkor egyes uradalmakban a század második felében lassan szaporodott a zsidó lakosság is. Az evangélikusok területi elhelyezkedése sajátos tömbszerűséget mutat. A legtöbben Tolna megyében települtek le, mégpedig a megye nyugati és déli falvaiban. Baranyában igazából majd csak a 19. század első felében szaporodtak meg az evangélikusok, amikor Esterházy gróf, a dárdai uradalom tulajdonosa sokakat hívott át Tolnából. Somogybán a tolnai határ menti keleti területeken (Ecseny, Tab, Kötcse, Mocsolád, Somogyszil, Gárdony stb.), a délnyugaton lévő falvakban (Liszó, Gyékényes, Surd, Porrog stb.), Vésén és környékén, valamint az északi vidéken (Hács, Vámos, Csákány stb.) éltek nagyobb számban evangélikusok. Az említett településeken német és magyar lutheránusok is éltek. A városokat vizsgálva a térség egyeden szabad királyi városában, Pécsett a 19. század közepéig a korábbi kizárólagosságra törő püspöki rendelkezések miatt alig éltek mások, mint katolikusok. Hasonló volt a helyzet Somogy központjában, a hg. Esterházyak uradalmi központjában, Kaposvárott, valamint a hg. Batthyány család Nagykanizsa mezővárosában. 1848-ban a három megyében összesen 43 087 lutheránust találunk. (1. táblázat) /. tábláit. Tolna-Baranya-Belsősomogyi Egyesült Ágostai Hitvallású ' Evangélikus Egyházmegye egyházigazgatási rendszere (1848')9 Tolna Baranya Somogy Összesen Anyaegyházak száma 22 4 5 31 Anyaegyházakhoz tartozó filiák 31 17 24 72 Anyaegyházak és filiák együtt 53 21 29 103 Evangélikus népesség száma 30 192 7111 5784 43 087 A 19. század második felében, a gyors népességfejlődés korában összességében már jelentős szaporodást érzékelhetünk a három vármegye lutheránusait illetően. 1869-ben a Baranyában, Tolnában és Somogybán együttesen 56 127 evangélikus val- lásút találunk. Érdekes ugyanakkor, hogy az 1848-i állapothoz képest a szaporodás kizárólag Somogy és Baranya megyékben következett be, ugyanakkor Tolnában minimális mértékben még csökkent is a lutheránusok száma, aminek oka, hogy Tolnából sokan telepedtek át a szomszédos megyékbe. A három megye összlakosságában 7,64%-ot tett ki a lutheránusok aránya, amely nagyjából megfelel az országos arányoknak. A már említett betelepülési folyamatok látszódnak a magas tolnai arányban, ahol ’SÁNDOR 2007. 327. táblázata alapján, átalakítva. A táblázat adatai nem tartalmazzák Pécs adatait, hi szén a szabad királyi városnak semmi köze nem volt Baranya vármegyéhez.
