Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
tott istentiszteletet helyben csak a nagy ünnepek másnapján tartottak. Az istentisztelet kezdetben németül folyt, majd a 19. század második felétől már csak magyar nyelven.98 * Hácsra" 30 német család érkezett szintén Tolna és Baranya megye falvaiból, akik 1828-ban szerződést kötöttek az Inkey családdal. Még ugyanebben az évben megalakították gyülekezetüket, amely Ecseny leányegyháza lett. 1830—1840 között épült ki a település a jövevényeknek köszönhetően. A közösség egy tömésfalú templomot épített, melyet a 19. század végéig használt, de az istentiszteleteket ennek ellenére az iskolában tartották, egészen a 19. század közepéig német nyelven, később pedig csak magyarul. A templom mellett található míves haranglábat, amely 1840-ben készült, apró javítás után a mai napig használják.100 Polány 1726-ban került Jankovich István birtokába. A családnevek tanúsága szerint (Csizmek, Horváth, Mrász) horvát területekről származtak az első telepesek.101 1810 körül érkeztek ide az evangélikus németek a Tolna megyei német falvakból és Döröcskéről.102 Az 1820-as egyházlátogatás során csupán 17 evangélikus lakott a faluban, számuk a későbbiekben jelentősen gyarapodott. Gyülekezetté alakulásuk után az ecsenyi egyházközséghez tartoztak. 1837-ben az iskola és a templom építéséhez kértek a vármegyétől engedélyt és ebből a folyamodványból van adatunk az evangélikusok számát illetően, amely megközelítette a százat.103 1840 körül felépült egy zsúptetős épület, amely egy imateremből, egy tanteremből, egy konyhából és egy szobából állt. 1862- ben további családok érkeztek a településre, ezért elhatározták, hogy nagyobb imaházat építenek, de az anyagi fedezet hiányzott. A hívek a hiányzó összeget kaszálás és aratás vállalása mellett, pénzbeli hozzájárulással és gyűjtéssel próbálták megoldani. 1880-ban tűzvész pusztított a faluban, leégtek az egyházi épületek. Az építkezésre nagy áldozat vállalásával sikerült összegyűjteni a szükséges összeget, ekkor épült fel a fa tornyos imaház és az iskola, a tanítólakással, illetve a melléképületekkel együtt. 1887-ben a gyülekezet harmóniumot vásárolt és oltárt készíttetett az imaházba.104 1726-ban Somodor pusztaként került a Batthyány család kezébe. 1846-ban 50 német család telepedett le, akik imaházat és iskolát is építettek, harangjukat pedig Batthyány Kázmértól kapták. A gyülekezet első tanítója, Konrad Becker volt, aki Gyönkről érkezett Somodorra.105 1875-ben Löbel Konrad tanította a 133 lélekből álló gyülekezet 16 gyermekét. A közösség lassan egyre kisebbé zsugorodott, ezért az itt élők nem sokáig tartották meg az anyanyelvűket, hamar beolvadtak a magyar reformátusok közé.106 98JÁNI 2005. 71. "A település egyéb elnevezései: Hács-Putenda (1875), Hácspettend (1910). 100JÁNI 2005. 74-75. 101 SZÁNTÓ 2003. 91. 102 SZÁNTÓ 2003. 21. '“SZÁNTÓ 2003. 94. 104JÁNI 2005. 100-101. '“SZITA 1993. 73-74. '“JÁNI 2005. 106. 234
