Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
helyezkedtek el a nagyközség körül, így például a gróf Somssichok kivadári, avagy a Mándyak simongáti nagyüzeme. Lelbach 1860-ban született Cservenkán, egy bácskai nábob családjában. Nagyapja, Lelbach György 1784-ben a Rajna mellől érkezett Bácskába. Régi evangélikus famíliáról van szó. Iskoláit a szarvasi evangélikus gimnáziumban kezdte, majd Miskolcon fejezte be. Rövid joggyakorlat, majd egy gazdatisztképző elvégzése után átvette apjától a dobokapusztai gazdaságot, ahol főleg a gépesítés terén figyelemre méltó eredményeket ért el. A bácskai földbirtoksok kedvenc sportjában, az agarászatban tenyésztőként és versenyzőként is kiemelkedő szerephez jutott, 1902-ben országos versenyt nyert. Sikerei csúcsán családi okok miatt eladta bácskai birtokát, s 1905. július 27-én megvásárolta a jelzáloggal terhelt 2743 kát. holdas nagyatádi uradalmat, a hozzá tartozó felszereléssel. A birtokon jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Kezdeményezője volt a Gazdakör megalakításának, elnöke volt a később létrejött Casinonak. Tagja lett a vármegye mezőgazdasági bizottságának. Amiről különösen elhíresült, az a karitatív tevékenység: adományaira mindig számíthattak a település lakói. Kegyura lett a 18. században létrehozott katolikus közösségnek, s támogatta a reformátusokat is.87 Komoly lépéseket tett az evangélikusok számára. Felismerte azt, hogy a Yésétől való nagyobb távolság miatt nagy szükséglet van egy fiókegyház létrehozására.88 Első lépésként evangélikus tanítót hozatott, majd a méntelep épületében imaházat biztosított 1600 négyszögöl belső telek átengedésével, egyben ő lett a nagyatádi fiókegyház felügyelője is. Lelbach elérte, hogy az evangélikusok és a reformátusok közösen építsenek templomot. 1921-ben téglát és cserépzsindelyt adott a templom felépítésére. Az elindított gyűjtésre a kornyék földesurai is aktivizálták magukat: Hohenlohe Ke- resztély herceg, Mándy Sámuel is jókora adománnyal járult hozzá a templom felépítéséhez stb. Lelbach Keresztély végül idős korában, 74 évesen, 1934-ben halt meg, Nagyatádon temették el.89 Második példánk egy Bécsből Magyarországra került, s itt birtokot szerzett famíliára vonatkozik. A Satzger-család tagjai a 19. század első felében bécsi nagyiparosok voltak, a családi központ hosszú időn át a Práterstrasse 14. szám alatt volt. Dél-Dunántúlra kerülésük a Csapody család kihalásával függ össze. Csapody Pálnak Kelet-Somogyban, Ádánd központtal (a falu egyharmadát birtokolva) jelentős méretű birtokai voltak, amelyeket felmenői még a 18. században az ún. Perneszy-hagyatékból szereztek.90 Csapody Ádándon az 1820-as években kastélyt épített. Apjától, Somogy alispánjától örökölt földjei 1840-ben 11 190 holdat tettek ki.91 Csapody a vármegye egyik leghíresebb lótenyésztője volt. Mivel azonban „..életét víg assytaltársak körében, juttatások, agará- súritok és kártya töltötte ki. Ily életmód mellett nagy vagyona gyorsan fogyott és ay végre egészen 87Lásd: NAGYBOCSKAI 2015. életrajzi és működési adatait. “NAGYBOCSKAI 2015. 40.; Harangsÿ, 1932. május 15. 89 Új Somogy, 1934. április 5. ; Lásd még: NAGYBOCSKAI 2015. 48-49. 90BARANYAI 1914. 611-612. 91MNL SMLIV 1. h. 39. doboz, Ö 273.1840. év. 264
