Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Börsönyi (Berzsenyi) és a Vásonyi családok is egyaránt 1642 magyar holddal rendelkeztek.27 Az említett famíliák még lutheránusok voltak. A 19. század elején 12 lutheránus földesúri család élt a faluban.28 29 Kötcse — a dél-dunántúli nagybirtok modellel szemben — a középnemesek hazája volt, ahol hamar megindult az önálló kúriaépítkezés. Egyes források szerint a faluban 19 kúria épült föl, ezekből még ma is megvan kilenc darab. A 19. század második felében a faluban a korábbi lutheránus köznemesek mellett házassági kapcsolatok révén már jómódú középbirtokosok (Hertelendy, Bogyay, Kacskovics, Svastics stb.) is földhöz jutottak, sőt némi birtokkoncentráció is megfigyelhető P Igen szétágazó volt a rendesi Bárány família is a 17—20. században. A család Zala megyéből, Kővágóőrsről származott, nemesi előnevük is a Balaton parti származásra utal.30 A 17—18. században a gyorsan szaporodó família tagjai sok irányban rajzottak ki, s ebből több ág megtelepedett Dél-Dunántúlon is. A família egyik ága Thulmon rokonság révén Sörnyére és Vrácsikra került, egy másik ága Mocsoládon, és a mellette lévő somogyi és tolnai területeken lett birtokos,31 míg a legnevesebb a bogiári ág lett. 1735-ben nádori megerősítő levelet kaptak Boglárra és Viszre.32 A Somogybán lévő Bárány birtokok sokszor csak jogilag értelmezhetők, terjedelmükben a köznemesi birtokméret alsó határán mozogtak. Boglár azonban különleges település volt. A falunak mindig is több földesura volt, s több közbirtokos élt ott. A falu nagy uradalmak határán feküdt: nyugatról a sok tulajdonváltást megélt lengyeltóti, délről a szőllősgyöröki latifundium határolta. Boglár életében az 1848. évi törvényhozás, a Déli Vasút fejlesztése, valamint a nagykanizsai gabonakereskedők beköltözése hozott komoly változást.33 Ebben a sajátos helyzetű faluban a legnagyobb területtel rendelkező família a 19. században a Bárány volt, rajtuk kívül a rokon Körmendy és a Baán család bírt még nagyobb birtokkal.34 A rendesi Bárányok közül emeljük ki Bárány Pál személyét. 1796- ban született, evangélikus iskolába járt, később is támogatta például a bonyhádi iskolát. Apjától örökölt bogiári birtokán 1836-ban ma is meglévő kúriát (udvarházat) épített, míg 1857-ben a domb nyugati oldalán neogótikus stílusú kápolnát emelt, benne a családi sírbolttal.35 A kápolna az 1865. évi kataszteri felvételen is egyértelműen látszik, 27MNL SMLIV. 1. h. 39. doboz, Ö 283. 1806. év. “SZITA 1993. 71. 29 Lásd: CSEPINSZKY 1996. adatait. 30 BARANYAI 1914. 607. 31MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 283. 1806. év. “BARANYAI 1914. 607. 33 A gazdasági változásokhoz: www.8630.hu/index.php/boglarmaszka/33-vaspalya-a-boglari-varhegy- alatt.htm 34 MNL SML IV. 1. h. 60. cs. Czindery-féle birtokösszeírás. 1848-49.; A családi vonatkozásokhoz, a Körmendy és a Baán családhoz lásd még: http://www.baanbea.hu/csaladtortenetek/kormendy/ 35 http://www.8630.hu/index.php/boglarmaszka/35-voros-kapolna.html A kápolna bejárata felett a családi címer alatt egy alig olvasható táblán még jól kivehető az évszám. „’Építettem én Bárány Pál 1857-ben.” 255
