Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
5. A reformáció öröksége
A munka- és a magánbibliotéka kéziratos bejegyzéseinek ismeretében megállapíthatjuk, hogy az 1746-tól felkérésre végzett munkájához összegyűjtött egyik könyvet sem tekintette Domsics saját tulajdonának, hiszen egyikbe sem jegyezte fel saját nevét. Ezt kizárólag a magánkönyvtára egyes darabjainál tette meg. Mivel — mint azt már említettük — az írásához szükséges könyvtár összeállításához az anyagi juttatást minden valószínűség szerint az egyházmegyétől, a püspökeitől kapta, így arra csak kutatásához szükséges könyvgyűjteményként tekintett, ami, ha a lefoglalás nem következett volna be, akkor is az egyházmegye tulajdonába került volna. Sajnos arról a források nem szólnak, hogy mi is lett a Domsics Mátyásra bízott katolikus vallásvédelmi munkával: hogy egyáltalán elkészült-e az írás, amin elvileg 20 évig dolgozott, és ha igen, akkor hol vannak a jegyzetei? A püspöki felkérésre összeállított könyvtár és a saját magángyűjteménye révén azonban egy olyan tematikailag egységes állomány lett a hajdani püspöki bibliotéka része, amely a reformáció feleke- zeteinek munkáiból rendkívül színes egyveleget vonultat fel. Az tiltott műveket bőven tartalmazó könyvgyűjteménynek a nyilvánosságra szánt püspöki könyvtárba való áthelyezésével joggal merül fel a kérdés: ha az egyházmegye feje nem akarta, hogy ezek a munkák bárkinek a kezébe kerülhessenek, és fejében a „bűnös gondolatok” megfoganjanak, akkor miért emelte be a nyilvánossá tett gyűjteményébe? Pedig — mint ahogyan említettük — bizonyos, hogy ezek a kötetek már szerepelnek a Klimo György halála után összeállított hagyatéki leltárban.104 105 A jegyzék vizsgálata rávilágított arra, hogy noha ezen állomány megléte nem Klimo tudatos beszerzésének, mégis tudatosan meghozott döntésének eredménye: nem ő gyűjtette, választotta ki vagy vásároltatta meg a köteteket, hanem egy kész könyvgyűjteményt vett át, mégis elhelyeztette a nyilvános püspöki könyvtár polcain. Ám, ha meggondoljuk, ezzel az átgondolt döntéssel az eretneknek minősített művek ellenőrizhető használatának éppen a püspöki bibliotéka és a püspök által kinevezett könyvtári prefektus lett a megfelelő biztosítéka. Erre bizonyíték a már említett csillagozás, azaz a katalógusban az egyes kötetekre vonatkozó tiltások mértékének megjelölése. Ezek mind biztosítékai lettek annak, hogy azok továbbra sem juthattak avatatlan kezekbe, de a benne foglalt gondolatok a keletkező vallási munkákban hozzáférhetővé lettek. A Domsics-könyvgyűjteményről összegezve elmondhatjuk, hogy a mai állományban 26 mű (5%) hiányán kívül — ami nem mellesleg használatukat bizonyítja — a többi (486 mű) hozzáférhető a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kezelésében levő Klimo Könyvtárban, és használatuk a Történeti Gyűjtemények Osztályán biztosított. Sajnálatos, hogy a hiánylistában számos magyar vonatkozású dokumentum is van. tudományos és irodalmi munkássága, (www.vasarhelyiotemplom.hu/.../Imre_Mihaly_Szonyi_ Benjamin_Tudomanyos_es_ir°dalmi_munkassaga.docxJ [2016.08.13.]Egy Sárospataki Református Kollégiumi szervezkedés tagjaként is megemlítették a nevét. HORlüdTT I 1907. 12—13. 104PEL PKL Fase. XCVT. Nr. 21.; Utalás: AIGL 1838. 97. '“PKKTGYO It. Ms 1489. 438
