Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
Skaricza Máté Szegedi Kis tanítványa, megírta mestere életútját. A munkából, számtalan feldolgozás próbálta rekonstruálni a délvidéki reformáció lezajlását. A forráshiányos időszak arra kényszerítette a korszak kutatóit, hogy új szempontok szerint nyúljanak hozzá. A mű 1585-ben, Baselben jelent meg.23 Debreceni Ember Pál, Zoványi Jenő és Révész Imre műve mellett, külön életrajz is született, Földváry László könyve, amelyben a szerző a történettudomány akkori eredményeivel próbálta kiegészíteni a Skarica-féle életrajzot.24 Az életrajzot 1970-es években Kathona Géza fordította magyarra és adta ki, jegyzetekkel ellátva.25 Ugyanő vizsgálta meg Szegedi felekezeti kötődését és teológiai irányultságát, kapcsolatait. Szintén a teológia és hatástörténet felől közelített Imre Mihály26. Az 1970-es évek nagy vállalkozása volt Esze Tamás: Sztárai Gyulán című monográfiának beillő tanulmánya, ahol a Szegedi Kis Ist- ván-életrajzot összekötötte Sztárai adataival, mivel a két életpálya amúgy is keresztezte egymást.27 Esze munkájában történik meg először a végvárakkal kapcsolatos kutatások beépítése a reformáció és ezzel kapcsolatban a Skaricza-féle Szegedi Kis-életrajz vizsgálatában Szigetvár, Gyula és Temesvár estében. Szakály Ferenc 1995-ben jelentette meg monográfiáját „Mezőváros és reformáció” címmel, melynek egyik vezértanulmánya az újra átdolgozott Szegedi Kis-elemzés volt28. A könyv állításait sokan vitatták.29 Az 1980-as évek urbanizációs elmélete a reformációt egy városiasodási folyamat kísérő- jelenségének, szellemi mozgatóerejének tartotta. A Mezőtúron rendezett konferencia tanulmányai Szakály nyomán a mezőváros szervezőszerepét vizsgálták meg30. A kutatás új irányvonalát ma az interdiszciplináris szemlélet határozza meg, mely módszertanilag a modern reformációelemzés komplex nemzetközi kutatómunkájához és forrásfeldolgozásához kapcsolódik.31 Szegedi, aki Temesváron Petrovics Péter által létrehozott főiskola egyik tudós tanáraként, már a helvét irányú reformáció híveként lépett fel. Temesvár eleste után pedig a Dunántúli működése során Tolnára a Sztárai által előkészített reformációs színhelyre, majd a Drávaszög ekkori nagy protestáns központjába Laskóra került. Végül pedig Horváth Márk kapitány kérésére a szigetvári erődközpont hadtápváro- sába, Kálmáncsehibe költözött. Szegedi ekkor már kiérlelt helvét teológiai elveket val23 SZEGEDI 1608. 24FÖLDVÁRY 1894. Az életrajzot feldolgozta még: RÉVÉSZ 1938. 74. A medvehistóriát és a kémkedést is együtt említi. Ugyanígy értékel: ZSILINSZKY 1907. 55. valamint ZOVÁNYI 1986. és PAYR 1924. LAMPE-EMBER 1728. HORVÁTH 1957. SZAKÁLY 1995. 92-172. “Legújabban a Szegedi életrajzot közölte, fordította, értelmezte: KATHONA 1974. 83-89. Továbbá: KATHONA 1973. 26 IMRE 2000. 27 ESZE 1973. 89-194. “SZAKÁLY 1995. 29 A vitára elemzés: MOLNÁR 2005. 9—12. 30SZABO 2005. A könyv a 2001. május 31-én Mezőtúron rendezett azonos című konferencia előadásait tartalmazza. 31BAHLCHE - STROHMAIER 1999. 40
