Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
5. A reformáció öröksége
Kaposmérőn példátlan áldozatkészséggel emeltek a reformátusok 1906-ban új templomot, iskolát. Hat évvel később újabb adományok révén egy méltó orgonát is szentelhettek. Az ünnep után Szabó Bálint hetesi lelkész, hosszú cikkben méltatta a lelkiismeretes munkával készített Angster-hangszert. A hangszínek gazdaságáról többek között megjegyezte: „a% aeolin 8’ alig hallhatófinom hangjától a fortissimo sfivet-lelket elragadó hatalmas akkordjaiig — a sötét éjben halványan rezgő csillagsugártól a zenitről aláomló káprázatos, vakító napfényig!’*00 Az orgona Fodor András (1929—1997) költő gyermekkorában nagy szerepet játszott. A református iskola legjobb hangú zsoltárosával párban állt a karzaton a játszóasztal két oldalán, előénekesként diktálva az orgonának. Költői munkásságában többször megénekelte a világoskék orgonát. A 2. világháborúban súlyos károkat okoztak a szovjetek a templomban. Elégették az úrasztalát, a padok felét, kifosztották az orgonát. Fodor András megindítóan írta meg „Zsoltár” című versében az orgona pusztulását.100 101 A Dél-dunántúli reformâtes régió legnagyobb orgonapályázatát a kiscsány-oszrói gyülekezet bonyolította 1912 augusztusában. 3400 korona orgona célú kölcsönt szándékoztak felvenni az orgonára, majd az esperesi jóváhagyás után felhívást intéztek hat orgonaépítő céghez is 8,10 és 12 változatú orgonák iránt érdeklődve. A pécsi Angster, a budapesti Rieger Ottó, a temesvári Wegenstein Lipót, a rákospalotai Országh Sándor, a nagyváradi Ország Antal és a debreceni Kerékgyártó István mind benyújtottak 3-3 tervet rajzokkal. A presbitérium csak Angster és Rieger költségvetését vette figyelembe, és árkedvezményt kérve végül Angsteréket bízta meg a munkával. Az orgona 1913. október 29-én, a Kálvin Szövetség ülésén szólalt meg először. A játszóasztal előlapjára márványtáblára rákerült egy kegyes asszony, özv. Zsiga Jánosné neve, aki egy 6000 korona értékű fertálytelket adományozott az orgona költségeire.102 Az 1. világháborúban az Angster-gyár több orgonát nem tudott szállítani, mivel az egyházközség visszavonta a megrendelést, de a gyár munkásai is a harctérre vonultak. Nagydobszára például az orgonagyár megtervezte az orgona szerkezeti rajzát, de a peresbitérium 1914. elején mégis úgy határozott, hogy a hangszer „a háború bevégzésével készíttessék e/.”103 1930-ban merült fel újra a gyülekezetben a megrendelés gondolata, de végül Barla Szabó János nyugalmazott lelkész ajándéka segítette őket orgonához 1937-ben.104 (19. kép, 554. p.) 100Szabó Bálint: A kaposmérő-újlaki ref. egyház orgonaszentelési ünnepélye. Dunántúli Protestáns Lap, 1913. március 2., 67-69. 101DtREL III.176.a. Somogyi egyházmegye. Kaposmérő-Újlak. 1958. június 17. A „Zsoltár” című vers kezdő sorai: „Igen, tudom, az orgonát /szétroncsolta a háború. /Nem nézem meg, mi lett belőle. /Hadd szóljon bennem úgy, ahogy rég: / hullámzó, kettős billentyűsorok’'FODOR 1979. 354. 102BREL C.19.b. Csányoszró. Presb. jkv. 1912. augusztus 4, szeptember 22. és október 19. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1913. november 9., 708-709. I03BREL C.75.b. Nagydobsza. Presb. jkv. 1914. január. MNL BaMLXI.6. Rajzok. Opus 941 Nagydobsza ref. (A tervrajzon a cím át van húzva, a 941. számot végül a béregi katolikus templom orgonája kapta.) 104MNL BaML XI.6. Levelezések. Nagydobsza ref. Karzatalaprajz ötregiszteres orgonával. 1930. február 6. Dunántúli Protestáns Lap, 1937. október 10., 185. 509
