Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

Kaposmérőn példátlan áldozatkészséggel emeltek a reformátusok 1906-ban új templomot, iskolát. Hat évvel később újabb adományok révén egy méltó orgonát is szentelhettek. Az ünnep után Szabó Bálint hetesi lelkész, hosszú cikkben méltatta a lelkiismeretes munkával készített Angster-hangszert. A hangszínek gazdaságáról töb­bek között megjegyezte: „a% aeolin 8’ alig hallhatófinom hangjától a fortissimo sfivet-lelket el­ragadó hatalmas akkordjaiig — a sötét éjben halványan rezgő csillagsugártól a zenitről aláomló káprázatos, vakító napfényig!’*00 Az orgona Fodor András (1929—1997) költő gyermek­korában nagy szerepet játszott. A református iskola legjobb hangú zsoltárosával pár­ban állt a karzaton a játszóasztal két oldalán, előénekesként diktálva az orgonának. Költői munkásságában többször megénekelte a világoskék orgonát. A 2. világháborúban súlyos károkat okoztak a szovjetek a templomban. Elégették az úrasztalát, a padok felét, kifosztották az orgonát. Fodor András megindítóan írta meg „Zsoltár” című versében az orgona pusztulását.100 101 A Dél-dunántúli reformâtes régió legnagyobb orgonapályázatát a kiscsány-oszrói gyülekezet bonyolította 1912 augusztusában. 3400 korona orgona célú kölcsönt szán­dékoztak felvenni az orgonára, majd az esperesi jóváhagyás után felhívást intéztek hat orgonaépítő céghez is 8,10 és 12 változatú orgonák iránt érdeklődve. A pécsi Angster, a budapesti Rieger Ottó, a temesvári Wegenstein Lipót, a rákospalotai Országh Sándor, a nagyváradi Ország Antal és a debreceni Kerékgyártó István mind benyújtottak 3-3 tervet rajzokkal. A presbitérium csak Angster és Rieger költségvetését vette figye­lembe, és árkedvezményt kérve végül Angsteréket bízta meg a munkával. Az orgona 1913. október 29-én, a Kálvin Szövetség ülésén szólalt meg először. A játszóasztal előlapjára márványtáblára rákerült egy kegyes asszony, özv. Zsiga Jánosné neve, aki egy 6000 korona értékű fertálytelket adományozott az orgona költségeire.102 Az 1. világháborúban az Angster-gyár több orgonát nem tudott szállítani, mivel az egyházközség visszavonta a megrendelést, de a gyár munkásai is a harctérre vonultak. Nagydobszára például az orgonagyár megtervezte az orgona szerkezeti rajzát, de a peresbitérium 1914. elején mégis úgy határozott, hogy a hangszer „a háború bevégzésével készíttessék e/.”103 1930-ban merült fel újra a gyülekezetben a megrendelés gondolata, de végül Barla Szabó János nyugalmazott lelkész ajándéka segítette őket orgonához 1937-ben.104 (19. kép, 554. p.) 100Szabó Bálint: A kaposmérő-újlaki ref. egyház orgonaszentelési ünnepélye. Dunántúli Protestáns Lap, 1913. március 2., 67-69. 101DtREL III.176.a. Somogyi egyházmegye. Kaposmérő-Újlak. 1958. június 17. A „Zsoltár” című vers kezdő sorai: „Igen, tudom, az orgonát /szétroncsolta a háború. /Nem nézem meg, mi lett belőle. /Hadd szóljon bennem úgy, ahogy rég: / hullámzó, kettős billentyűsorok’'FODOR 1979. 354. 102BREL C.19.b. Csányoszró. Presb. jkv. 1912. augusztus 4, szeptember 22. és október 19. Protestáns Egy­házi és Iskolai Lap, 1913. november 9., 708-709. I03BREL C.75.b. Nagydobsza. Presb. jkv. 1914. január. MNL BaMLXI.6. Rajzok. Opus 941 Nagydobsza ref. (A tervrajzon a cím át van húzva, a 941. számot végül a béregi katolikus templom orgonája kapta.) 104MNL BaML XI.6. Levelezések. Nagydobsza ref. Karzatalaprajz ötregiszteres orgonával. 1930. február 6. Dunántúli Protestáns Lap, 1937. október 10., 185. 509

Next

/
Oldalképek
Tartalom