Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
A boszorkányperek megszűntetése összehangolt államhatalmi intézkedések sokaságát kívánta. Bethlen Gábor fejedelemsége alatt a belső rend megszilárdítása érdekében, az 1614-es medgyesi országgyűlésen hozott második törvénycikkében ezt olvashatjuk: „nekünk is országúi, hogy az nézők,jövendő mondók, bűbájosok, úgy mint ördegi tudományok, sőt nemcsak azok, hanem a% kik istennek kemény parancsolatja ellen a%ok után járnának is, jövendöltetnének varásoltatnának velek, avagy ellőtt is asj cselekedtek volna, törvény szerint büntettessenek érdemek szerint; paraszt embert az régi szokás szerint, nemes embert penig az tisztviselők, ispánok, viceispánok, kapitánok, királybirák a% székre híványolenniter'1 hozgá feleljenek, és az mit az törvén hoz ™ misericordia exequálják.,í8 Az erdélyi országgyűlésen kiadott rendelkezés a varázslók megbüntetésére, valamint egy pestisjárvány kitörése még ebben az évtizedben ugyancsak hozzájárulhatott a boszorkányok elleni fellépés megerősödéséhez. A magyarországi boszorkányság szempontjából fontos megemlíteni Nógrádi Mátyás57 58 59 debreceni prédikátor, később püspök Lelki próbakő című 1651-ben megjelent könyvének két függelékét: Az ördögi practikáról mint kellyen ítélni és Rövid tracta a varáslásrul címen. Az ördögtől tanult varázslásnak, boszorkányságnak Nógrádi által felsorolt praktikái a szinte napjainkig élő népi tudományosságnak az eljárásai. Nógrádi püspök a hiszékenységgel szemben a falusi boszorkányvádaskodások minél alaposabb és körültekintőbb kivizsgálása mellett szállt síkra, elemezte a boszorkányoknak az ördöggel kötött szövetsége különféle formáit is, és egyeseket lehetségesnek is vélt. Füvesasszonyok, boszorkányok a protestáns főnemesek sorában Ismeretes, hogy a korszakban a földesúri asszonyoknak kötelességük volt, hogy gondoskodjanak háznépük és az uradalom betegeiről. A levelezésekben betegségleírások és gyógy javallatok egész tárházát találjuk. A művelt nagyasszonyok, főúri, nemesi származású nők képezték a laikus gyógyítók rendkívüli csoportját. Közülük egyesek elhivatottságot éreztek, tehetségük volt, vagy csak egyszerűen érdeklődtek a gyógyítás iránt. Fontosnak tartották, hogy a náluk nevelkedő leányok is megismerjék a rájuk váró kötelességeket, így például a gyógynövények hasznosságának, a gyógyszerek elkészítésének ismeretét. Mivel a hivatalos orvoslás akkoriban még nem volt elterjedt, hagyományos gyógyító eljárásokkal kezelték a betegeket, nemritkán füvesasszonyok segítségével. A gyógyítás hosszú évezredeken keresztül erősen mágikus jellegű volt. A mágia a hétköznapi élet szerves része volt, nemcsak az alsóbb társadalmi rétegek körében. A főúri központok elengedheteden tartozéka volt a házi padka, csakúgy, mint a különböző gyógyító vagy füveskönyvek. Egyes nemes asszonyok pedig maguk is kifejezetten jól értettek a gyógyítás mesterségéhez, a legismertebb közülük a református hit védelmében fellépő és a magyar 57sollemniter (lat.): szokott módon, a kellő formaságok megtartásával 58Sine misericordia exsequor (lat.): Könyörületesség nélkül végrehajtassék! SZILÁGYI 1880. 413. 59Nógrádi Mátyást 1665-ben a tiszántúli református kerület püspökévé választották. 89
