Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
vagy forrásbeli emlékek rendelkezésre állnak.27 28 Pedig forrásaink is bizonyítják, hogy a szégyenkőnek van egy sajátos típusa, használata, amely Magyarországon a református egyházfegyelmezési gyakorlathoz köthető. A szégyenkő ugyanis az eklézsiakövetés büntetés kiegészítő eszköze volt: az a kő, amelyre az eklézsiakövető személy felállt. Illyés Endre maga is említ egy nagyon fontos példát a 19. század elejéről a szégyenkő használatára az eklézsiakövetés során. „Dekéri Kata „bűnös életű leány ” kiközösítése 1811-ben Kisölveden (Hont m.) a prédikátorfóljegyzése szerint így folyt le: „Egy nagy kő tétetett a templom közepére, a katedra elejébe. Arra felállítódott a megesett személy hajadonfővel és mezítláb, a prédikáció alatt. Annak végeztével az úr asztalához álltam és beszédet mondottam. Erre a személy térden állva sírván megesmérte vétkét, bocsánatot kért az egészgyülekezettől és a cserépben mellette lévő hamuból a fejére hintett. Erre éneklés közben a gyülekezet kitakarodott a templomból. Eegutóljára jőve a személy, kit kívül az ő hajdani leányzótársai azpnnal körülfogának és haját ollóval tövig nyírták vala, ayt szélnek eresztvén. A vének pedig megfogták s egy ponyvába takarván meghömpölygették s hantokkal, kövekkel megdobálták r ott hagyák reáköpdösvén.m Az eklézsiakövetés, mint református egyházfegyelmezési gyakorlat formálódásáról, alakulásáról szóló híradások a szégyenkövek kutatása szempontjából is rendkívül fontosak, hiszen rámutathatnak annak funkcióváltozásaira, magyarázhatják a használati módok változatosságát is. Az eklézsiakövetés gyökereit a kálvini szigorú egyházfegyelemben kell keresni. Kálvin Genfben az egyháznak nemcsak az igazgatását, a lelkészek és a tanítók működésének ellenőrzését, hanem a jó rendre és az erkölcsökre való felügyeletet, tehát a legszorosabban vett egyházi fegyelmezést is a konzisztóriumra bízta, amely papokból és a nép által választott világiakból állt, és a maga hatáskörében a világi hatalomból is támogatást kapott. Barla Jenő az eklézsiakövetés legarchaikusabb gyakorlatának bemutatása során29 30 felhívja a figyelmet arra, hogy már a második helvét hitvallásban, a heidelbergi kátéban, illetve a hazai eredetű régi XVI. századbeli konfesszionális iratokban is találkozunk elvi alapjaival. Az 1562. évben kiadott debreceni hitvallás kifejezetten megemlíti az egyházból való kiközösítést, melyet bűnbánat esetén az eklézsiakövetés követett: ,Az Isten és egyház egyessége ellen nyilvánosan vétkező bűnös ragály által meglepett és nyilvános romlottság által megfertőzhetett keresztyének kilöketnek az eqyházból, átadatnak a sátánnak a test veszedelmére, hogy megszégyeníttetvén vezekeljenek, térjenek meg és lépjenek ismét vissza az egyházba. Kik, ha az egyháztól rájuk mért nyilvános elégtételt teljesítik, az egyháztól megkegyelmezhetve, vétessenek vissza előbbeni állapotjukba.,m 27 SZABÓ-SZILÁGYI 1850, SZILÁDY 1906, NYÁRÁDY 1959, TÉGLÁS 1912, RÉTHLY 1909, GELENCSÉR 1989-1991, RUZSA-NAGY 2017, SZAKÁL 2014. „A pellengér egy sajátos változatát képezte a református templomok közelében emelt szégyenkő, melyre nem annyira állították, hanem inkább ültették a bűnöst’. GELENCSÉR 1989-1991. 53. 28 ILLYÉS 1936. 80. 29 BAREA 1909. 30 BARLA 1909. 368. 68
