Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

A pécsi zsinagógába épített orgona újszerű hangszínei miatt egyre ismertebbé váló, a katolikus hitét egész életében mélyen gyakorló Angster József a kálvinisták első megrendelését Istvándiból kapta 1872-ben. A hatregiszteres pedálos orgonát Vincze Sámuel lelkész neje ajándékozta az egyháznak.41 1936-ban teljesen felújíttatta a gyüle­kezet a hangszert, de 1943-ban a lelkész 30.000 pengős költséggel tervezett templom­felújításra és új orgonára kért engedélyt az egyházmegyei közgyűlésétől. A korszerű Angster-orgona 7000 pengős árának közel egynegyedét az asszonykor tagjai gyűjtöt­ték.42 A hangszer nagyon megsérült a 2. világháborúban.43 44 45 1869-től többen hagyományoztak pénzt az orgonára Sellyén. Az 1873. évi felsőbaranyai egyházmegyei jelentés arról számolt be, hogy „a templomépités 18,000frt beruházással befejezetett, a templom pedig 1495frt értékű orgonával dísze sitté tett, majd a temp­lomudvar 500frtba került kőfallal körittetett. ” Az orgonát is körülkeríttette a gyülekezet, mert a hangszer az iskolás fiúk karába került. Angster az idős korában írt naplójába Sellyére visszaemlékezve bejegyezte, hogy 1873-ban a május 11-i ünnepélyes orgona­szentelésen nem volt jelen, mivel ő szentmisén volt a faluban. És „miután a reformátu­soknál ritkán látni orgonát, egy ilyen orgona szentelés náluk nagy eseményi számba megy, mely fényes ünepséggel jár, igy volt itt is, úgy hogy nagy nehézséggel tudtunk számunkra kocsit találni hogy haza mehessünk. Várkonyban a mellvédbe állított, az előlapján kis timpanonnal záródó játszóasztalon cégtábla jelzi az orgonakészítő műhelyt: „Lesnyik J. & Kész Ernő*5 orgona-művészek Pécsett, Nepomuk utcza 21, szám. ” Az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyve szerint 1877-ben Várkony 880 forintért orgonát, 80 forintért úrasztalát készíttetett, és a templomi kar­zatok átalakítására és festésére 250—300 forintot költött.46 A kiváló orgonákat készítő kétgenerációs székesfehérvári Szalay-cég Dél-Dunántúl református körzetében Nagydorogon képviselte magát először. 1879. július 13-i pres­biteri gyűlés tárgyalta Sörös Szabó István és neje Sánta Zsuzsánna nemes ajánlatát, akik magukra vállalták az orgonaállítás költségeit. Az egyháznak csak az orgona szál­lításánál és a helyszíni felállításnál kellett segédkeznie igavonó és gyalog erővel. Az orgo­nabeszerzés miatt feszültség alakult ki az egyházközségen belül, a lelkész ugyanis azt későbbre halasztotta volna a hangszer ára, nagysága és szállítási határideje miatt. Ám a szerződés Szalay Károly (1816—1908) orgonaépítővel a községházán a jegyző jelen­41 ANGSTER 2017. 343. és 347. DtREL 111.176.a. Belsősomogyi egyházmegye. Istvándi. 1931. január 21. 42MNL BaML XI.6. Diszpozíció-könyvek. Opus 1133/e., Szerződések. Opus 1269 Istvándi ref. Belsősomogyi Ref. Egyházmegye rendkívüli kgy. jkv. Kaposvár, 1943. március 11. Pápa, 1943. 95. 43DtREL III.176.a. Somogyi egyházmegye. Istvándi. 1958. június 14. 44ANGSTER 2017. 346. BREL C.lOO. Sellye. A’ Séllyei Reformált Egyház Gondnokainak, az Egyház Jövedelmeiről és Költségeiről való Számadó Könyve, az 1853lk évtől fogva. Protestáns Egyház? Iskolai iMp, 1874. június 21., 780. FBREM kgy. jkv. Harkány, 1874. április 21. Pécs, 1874. 6. 45 Kész Ernő (1839—1918) pécsi orgona- és oltárkészítő. “DMREK gy. jkv. 1878. június 15. Budapest, 1878. 24. 499

Next

/
Oldalképek
Tartalom