Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

5. Hercegszöllős (556, 557)

Hercegszöllősről két anyakönyv van a levéltár tulajdonában, a régebbi újrakötve, jó állapotban, az újabb fedőlapjai viseltesek, egyébként jó állapotú. A régebbi, azaz a levéltár tulajdonában lévő legrégebbi így kezdődik: „A HERTZEGSZÖELÖSI Reformata Szerit Ecclesia Matricalis Könyve Melly Jóllehet Tiszy teletes Nagy György Uram által szereztetett A nno 1757. De en is Békés János ezen Helység Praedikatora lévén 10. esztendők alatt a Kereszteóket Halottakat magamnálfel jegyezhetvén, el jövetelem után 3-dik esztendőben imé bé Írni el nem mulattam. Anno 1760. die 20-a Junius Eaistrom”. Ezen kívül, az első lapon néhány bejegyzés szerepel 1687., 1710., 1718. évekből, ezeknek tartalma és hitelessége még tisztázandó. Majd harminc éven keresztül, 1773-tól 1800-ig, rendkívül kusza az írás, sok a javítás, áthúzás. 1803- tól a Bejegyzések oszlopokban történnek. Kereszteléseknél nem ritka a 4-8 keresztszülő. A kereszteltek, házasok, halottak, konflrmáltk névsora egymást váltogatja, oda jegyezték őket, ahol éppen volt szabad hely. Az utolsó két lapon két, 1793-ban és 1802-ben Budán kelt rendelet átiratait találjuk latin nyelven.

A másik kötetnél is gyakori a keresztszülők nagy száma (8-10). A születési adatok megjegyzései között szerepel többek közözött, hogy első szülött, de bejegyezték a születés (esetleg halva születés) egyéb körülményeit is. A nazarénus szülöttek (1871—1887) és halottak (1873—1893) bejegyzése mindenütt jegyzői jelentés alapján történt. Konfirmáltak és áttértek névsorát is tartalmazza az kötet. Érdekes a házassági anyakönyv oszlopa elnevezése: Szülék és Násznagyok. Ily módon csak ebben az anyakönyvben szerepel. Bejegyezték a rendeletet is amely szabályozta az anyakönyvek vezetésének módját: „Ay 1827. esztendei ORSZÁG GYŰLÉSNEK XXIIIk Articulussa. Az Ekklésiai Matriculáknak egy Exemplárban azilletöJurisdictiók Archívumiba való béadatásokról. Ennek a Törvénynek következésében, á Matriculák á Süperintendentiának minden Ekklesiaiban egy Schemára, Tormára vétetvén, ez az oka, hogy az introtocokásban változás esék.” A halotti anyakönyv rubrikájából („Nyavaja’) az elhalálozás körülményeiről kaphatunk információt, néha elég részletesen, esetenként szinte tudósításszerűen. Ezek közül a legegyszerűbb példa a 101. esztendős Szabó Pál elhalálozásakor beírt észrevétel: „vén lévén elaludt”. 1829- től a temetés „predikatioval” vagy énekszóval történt. A kötetben néhány statisztikai adat is található az 1852. évből.

6. Kopács (573, 574)

Kopácsról két református anyakönyvet őriz az Eszéki Állami Levéltár. Az első így kezdődik: „Születettek anyakönyve 1852. tői Helyhatósági alelnök de la Motte O Mga Jan 13. 1852 22, 203 sz-a. a Cultus Miniszter Ő Exc. Oct. 19. 1851. No. 3, 426 sz a. kelt rendelete szerént a matriculai könyvet 1852-ik évtől kezdve ekképpen vezetniparancsolja A születéseknél ilyen megjegyzéseket olvashatunk: első szülött, törvénytelen ágyból, kereszteletlen nazarénus, stb. Míg 1874-ig a nazarénusok születési bejegyzését a lap aljára szorították, később folytatólagosan jegyezték őket a református újszülöttek között, dátum szerint. Fennmaradt két nazarénus lelkész neve is:

450