Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

aki halotti bizonyítványt állít ki. Itt találunk adatot 1882-ben Kupor Dezső, a 15. huszárezred katonája temetéséről, aki az emlékezetes eszéki vasúti tragédia alkalmával vesztette életét.7 Vinczy Ferenc lelkipásztor halálának bejegyzése teljes életútját és munkásságát méltatja. Az egész könyvre jellemző a személyes hangvétel, szinte naplószerű („.magam hirdettent’), sok helybéli adattal.

2. Haraszti (485)

A haraszti anyaköny jó állapotú, de újrakötése szükséges. A születetési és keresztelési adatok külön oszlopban szerepelnek. Míg a római katolikus újszülötteket még aznap, de legkésőbb másnap megkeresztelték, a református újszülötteknél ez kevésbé jellemző. A keresztelésig pár nap, sőt néha egy hét is eltelik. Gyakoriak a megjegyzések a születés körülményéről: „idétlenül 7 hónapra szüli a nagy köhögés és szúrás miatt”, „elöl két foga látszott születésekor is”, „a magzat visszás helyzete miatt nehézszülés lévén”, de sok a megjegyzés az elhalálozás körülményeiről is. 1862- től valamely helybeli lakos konstatálja a halál beálltát.

3. Kő (525)

Ez a kötet is jó állapotú, de újrakötése szükséges. Egy bejegyzéssel kezdődik: „ 1859-ik év martins 19-kén szerentsétlenül v gazdagból okozott tűz által a Tek lelkész honn nem létébe mindenével együtt az Egyháza Anya Könyvei is lángok martalékává lécvén, addig hát mig alolirt mint rendes lelkész az EgyházAnya Könyveit a Tktes Megye re evenkent ba adatni szokott Anyakönyvek másából rendbe szedhetné, kinek kinek saját vallomása után az akkor élőknek születési idejét több Elöljárók jelenletebe kovetkezpleg s alatta Gozpn Eászjo (?) rend lelkész)’■ Szintén jellemző a személyes hangvétel. Néhány kivétellel, kiemelkedően nagy a keresztszülők száma (6-15). A kötetbe bejegyzésre került néhány év családonkénti lélekszáma (például 1870: 85 család). A házassági bejegyzéseknél: „Copuláltak Anyakönyvek az»j Minta szerint 1852-ik évbe”. Beírták a más faluból való leendő házastárs elbocsátólevele számát. Az elhalálozásoknál a Megjegyzés oszlopában feltüntették a temetés módját: tanítás (azaz prédikáció) vagy énekszó (is). 1857-től időnként megjelenik a halottvizsgáló, 1867-től szinte rendszeresen orvosi látleletet állítanak ki. Az anyakönyv tartalmazza a konfirmáltak névsorát is 1859-1880. között. Az anyakönyvi és egyéb bejegyzések után ún. „Család könyv” következik, ami tulajdonképpen léleknyilvántartás: minden család külön oldalon szerepel a házszámok sorrendjében

4. Karancs (532, 533, 534, 535)

Karancsról 4 anyakönyvet őrzünk, ebből kettő állapota kielégítő, néhol sérülések Iáhatók a fedő- és belső lapokon, egy kötése javítandó, míg az 534. leltári számú anyakönyvet restaurálni kell.

Az 1756—1802. évkörűt még latinul vezetik, de a bejegyzések magyarul íródtak. Az anyakönyvi adatok szinte teljesen betöltik a könyvet, a legutolsó oldalon 1-2 magyar és latin nyelvű bejegyzés kivételével. Ezak közül az egyik: „Azj itt lakó

1 1882. szeptember 23-án az eszéki híd tartópilléreit a megáradt folyó alámosta, így a híd leszakadt az éppen rajta átvonuló, katonákat szállító vonat alatt, néhány vagonja pedig a folyóba zuhant.

448