Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

5. A reformáció öröksége

7. Petárda (Baranjsko Petrovo Selo) 8. Kiskőszeg (Batina) [■■•] 158. Zupán ja A jelzet második eleme a felekezeti hovatartozást jelöli, a legtöbb anyakönyvet tar­talmazó felekezettől a legkevesebb számú anyakönnywel rendelkező felekezetig, a kö­vetkező képpen: 1. római katolikus anyakönyvek 2. pravoszláv anyakönyvek 3. református anyakönyvek 4. zsidó anyakönyvek 5. evangélikus anyakönyvek 6. görög katolikusok anyakönyvek 7. állami anyakönyvek 8. nazarénusok és baptisták anyakönyvek (amennyiben külön kötetben, vagy külön fejezetben vannak nyilvántartva) A jelzet harmadik számjegye az egyes egyházközségen belüli anyakönyvek sorszá­mát tartalmazza 1-től addig, ahány kötettel rendelkezünk az illető egyházközségből és felekezetből. Az összeírás összesen 158 egyházközség 1430 anyakönyvét tartalmazza 6 felekezeti és 1 állami iratképzőtől. A leltárjegyzék a már említett adatokon kívül információt nyújt arról, hogy milyen anyakönyvekről (születési, házasssági, vagy halotti) van szó, melyik évkört öleli fel, melyik leltári szám alatt van a raktárban (mellette hivatkozás az előző leltárjegyzékben szereplő számra is), milyen nyelven és milyen írásmóddal íródott5, mérete, hány oldalt, ill. lapot tartalmaz, megjegyzés (esetleges filiák, helység- névváltozások, egyebek), és mivel a darab szerinti rendezés egyedüli alkalmat adott állományvédelmi felülvizsgálatra is, a könyvek sérülési beosztását 5 fokozatban (1. — legsúlyosabban sérült, sürgős beavatkozást igényel 5. — legkevésbé sérült), valamint a sérülések jellegének pár szóbani leírása (sérült borító, szakadozott lapszélek, tinta okozta sérülés, sérült kötés, stb.). A református anyakönyvek állapota és tartalma Az Eszéki Állami Levéltár Szlavónia és Baranya területéről 14 egyházközségből 23 református anyakönyvet őriz. Két kivétellel, valamennyiük egy kötetben tartalmazza a kereszteltek, házasok és elhunytak adatait. Ez a két kivétel: egy kopácsi házassági és egy sepsei keresztelési anyakönyv. 5 Hogy a nyelv és írásmód nem szükségszerűen egyértelmű, bizonyítja az a kivételes esetnek számító tény, hogy a két világháború közötti időszakban előfordult, hogy magyar nyelven, de cirill betűvel írtak, vagy vezettek dokumentumokat. Még gyakoribb ez a horvát és szerb nyelv viszonylatában. 446

Next

/
Oldalképek
Tartalom