Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
mókát kötöttek a hatalom, jelen esetben a kommunista állampárt által irányított hatalom képviselőivel. E törekvésükben olykor túlléptek az egészségesnek ítélhető kompromisszumon, és néhány döntésük a megalkuvás határát át-átlépte. Szabó László és Balogh György lelkészcseréje Bár egyháza szolgálatában a legelengedhetetlenebb kompromisszumokat kénytelen volt megkötni, egészében elmondható, hogy Szabó László nem volt hajlandó a kádári politika lojális szolgálatába állni. Ugyan hűséges munkatársával, Lay Dezső segédlelkésszel70 együtt végrehajtotta az egyházpolitika által diktált mindenképpen szükséges lépéseket, nem vált a kádári szocialista restauráció meggyőződéses hívévé. Nyilván e magatartása játszott szerepet abban, hogy őt is az ötvenes években már jól bevált lelkészcsere intézményével váltották le a pécsi egyházközség lelkészének tisztségéből. Az 1964. július 24-i presbiteri ülés jegyzőkönyvében leírtakból kiderül, hogy „S%abó I Asylopécsi lelkipásztor és Balogh György cegléd-újvárosi lelkipásztor közegyházi érdekből készek lelkipásztori állásukat elcserélni. ” A presbitériumi főgondnok tudomásul vette „A főtiszt telendőpüspök úr által kifejtett főegyházmegyei érdeket” és a cseréhez a „maga részéről” hozzájárult.71 Az 1964. szeptember 25-i presbitériumi ülés már Balogh György lelkipásztor72 bejelentéséről adott hírt lelkészi szolgálatának megkezdéséről. Az új lelkész elmondta a presbitériumnak, hogy egész havi fizetésüket Cegléden, illetve Pécsett veszik fel.73 Balogh Györgynek 1964-ig nem volt semmi kapcsolata Baranya megyével. A Dunamelléki Egyházkerület dél-pesti egyházmegyéjéhez tartozó cegléd-újvárosi egyházközség lelkészeként74 szolgálta egyházát. Nagyréti József emlékiratában állítja, hogy Balogh György „hathatósan támogatta” néhány társával Szamosközi István püspökké választását, Szamosközi pedig egyik támogatóját, Juhász Sándort esperessé tette, Balogh Györgyöt pedig „a baranyai egyházmegye vezetéséveljutalmazta”. Balogh György, miután 1964-ben betöltötte a pécsi egyházközség lelkészi tisztségét, 1965-től baranyai egyházmegyei esperes. Balogh nem volt rossz esperes, bár a baranyai lelkészek körébe ™Lay Dezső segédlelkész 1957. január 14-i ülésen volt a pécsi presbitérium jegyzője. 1957. július 28-án tartotta esküvőjét Szabó Éva gyülekezeti munkatárssal, a presbitérium 1000 forint segélyt szavazott meg számukra. Hajdú Péter esperes 1958. január 31-ig adott számára segédlelkészi szolgálati engedélyt. A pécsi egyháznál kisegítő irodai szolgálatot vállalt a presbitérium hozzájárulásával. Az ifjúság és a gyermekek között végzett odaadó munkája elismeréséül 1958-ban a presbitérium 500 forint jutalmat adományozott számára. A lelkészi hivatal egy részén szolgálati lakás használatát kapták meg feleségével. A pécsi presbitérium Bereczky Albert püspöktől az 1958. január 5-i ülésen Lay Dezső segédlelkész visszahelyezését kérte. A püspök visszahelyezte segédlelkészi szolgálatba. Lay Dezső pécsi segédlelkészi szolgálatát követően a Somogy megyei Zselickisfalud lelkésze lett. BREL Pécsi presb. jkv. b. 1957. január 14-i, 1957. július 17-i, 1958. január 5-i, 1958. április 27-i, 1959. június 19-i ülések. 71 BREL Pécsi presb. jkv. b. 1964. július 24-i ülés. 72Balogh György cegléd-újvárosi, majd pécsi egyházközségi református lelkész (1964-1974), baranyai egyházmegyei esperes (1965-1974). NAGYRETI ms. 22-23, pódás a 23. oldalhoz. 73 BREL Pécsi presb. jkv. b. 1964. szeptember 25-i ülés. 74A Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség 1949-ben nyerte el önállóságát. 384
