Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
kezdte rendes szolgálatát Pécsett.* 7Nyáry Pál nagy tiszteletet és tekintélyt vívott ki magának, nemcsak a pécsi reformátusok lelki életének irányításával,8 hanem élénk pécsi közéleti tevékenységével is. Pécsett a két világháború között kuriózumnak számított, hogy a református lelkipásztor a törvényhatósági bizottság tagjaként részt vett a város irányítását befolyásoló döntések meghozatalában. A pécsi református egyházközség a szovjet megszállást követő években A második világháború utolsó napjaiban a pécsi egyházak vezetői és a hívők előtt is egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet megszálló csapatok városba érkezését követően hamarosan gyökeres változások következnek be a város politikai és társadalmi arculatában. A református egyháznak is fel kellett készülnie a politikai és társadalmi változásoknak az egyházközségek életében bekövetkező hatásaira. Nyáry Pál tiszteletes lelkipásztor volt az elnöke, Varga Károly főgondnok társelnök mellett a pécsi egyházközség 1945. július 29-én megtartott presbitériumi ülésének.9 A pécsi református polgárság és értelmiség jelentős személyiségei alkották az önrendelkezést, egyházi önkormányzatot gyakorló kálvinista testületnek, a presbitériumnak. Több jogász, köztük, Baka Jenő törvényszéki bíró, Varga Károly ítélőtáblái bíró, azután orvos, így Kenessey Aladár tb. főgondnok,10 Ángyán János belgyógyász főorvos,11 az Erzsébet Tudományegyetem professzora, tanár, közöttük Debreczeni László, a pécsi Széchenyi, majd a Nagy Lajos Gimnázium magyar irodalom és német nyelv tail 907. december 12.—), László (1912. október 17.—). Második felesége: Szabó Mária (1895. május 16.—), házasságkötés: 1935. november 12. BREL. Törzslapok 2. T. Papp Zsófia: Nyáry Pál. PÉCS LEXIKON 2010. II.:41. 7NYÁRY 1942. 6-11., T. Papp Zsófia: református egyházközség. PÉCS LEXIKON 2010. II.:170. 8Nyáry Pál építtette a pécsi református templomot (1907), a gyülekezeti házat (1927), vasárnapi iskolát szervezett, Pécsre hozatta a Református Polgári Leányiskolát (1930), kórházi, fogházi istentiszteleteket tartott, missziót végzett a bányászok körében. Több egyházi funkciót töltött be, így ő volt a baranyai egyházmegye esperese (1928-1940), egyházkerületi tanácsbíró, a Konvent póttagja (1941), a Zsinat rendes tagja (1933-1939). A Bethánia Egylet alapítója, országos elnöke (1924). Munkatársa volt a Dunántúl című lapnak, a Mustármag és a Pécsi Reformátusok Lapja szerkesztője. Több egyesületet alapított. Több egyházi, irodalmi, történeti könyv szerzője volt. FEHÉR 1996. 92, 380., T. Papp Zsófia: Nyáry Pál. PÉCS LEXIKON 2010. II.:41. ANDRÁSI 2015. 67, 70, 72. 9 BREL. Pécsi presb. jkv. a. 1945. július 29-i ülés. 10 Kenessey Aladár (1872. június 27. Arács—1971. július 22. Pécs) szemész orvos, kórházi főorvos, a pécsi református egyházközség presbitere (1918-tól), gondnoka (1926-1933), főgondnoka (1933-1938), tiszteletbeli főgondnoka (1938-1948), a baranyai egyházmegye tanácsbírája (1918-1948), majd gondnoka (1948-1952). NYÁRY 1942. 13-14, 18. NAGYRÉTI ms. 28. "Ángyán János (1886. március 9. Budapest—1969. július 19. Pécs): belgyógyász, egyetemi tanár. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem (majd POTE) I. sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgató professzora (1923-1959). Orvoskari dékán (1935/36), rektor (1943/44). Tudományos közleményeiben főként a tuberkulózissal foglalkozott. Aktív közéleti személyiség, törvényhatósági bizottsági tag, számos orvosi, kulturális és társadalmi egyesület tagja, a Pécsi Nemzeti Kaszinó alelnöke, több tan-, szakkönyv szerzője. Horváth Eszter: Ángyán János. PÉCS LEXIKON 2010. I.:41. 372
