Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
1. A reformáció születése, kibontakozása
Bertalan-éj, mint Franciaországban. Háborús időkben pedig már a középkorban is kifosztották a kolostorokat, minden ideológia nélkül is. 2. Ezt a megközelítést egészítette ki a sérüléselmélet, amely arra épít, hogy a török hódítás korszakában éppen az egyházszervezetet ért sérülés idején jelentkezett a reformáció. Tény, hogy a mohácsi csatában elesett felsőpapság ellenőrző szerepe miatt gyengült a katolikus egyházszervezet, ugyanakkor az is igaz, hogy a megmaradt püspöki kar nagy része is képzeden, felszenteleden, nagyrészt védelmi-katonai vagy diplomáciai pozíciókat betöltő ember volt, ez azonban már a 15. szádban is gyakori jelenség. 3. A 20. század elején a pozitivista adatfelhalmozást rendszerezte Zoványi Jenő műve és alapjában a nagy reformációs összegzések, Révész Imre, Bucsay Mihály és legújabban Fata Márta, csak a Zoványi általa kijelölt tér- és időbeli elosztásokban közlekednek az utóbbi időben is.3 A felosztás pedig feltételez: Egy korai, főként erazmista hagyományokra épülő elszigetelt hatást a királyi udvarban, Mária királyné és Brandenburgi György által szorgalmazott korai reformációs áramlatot. Majd feltételez egy a németajkú városokban ható, az 1540-es évekre tetőző reformációs hullámot. 3. Feltételez egy a főúri udvarokhoz köthető reformációt. Ezt követi az 1540-es években a nemesség felekezetvál- tása, majd a magyar hódoltsági mezővárosok reformációja. Mára azonban bebizonyosodott, hogy a korai reformáció elterjedésének Brandenburgi György déli uradalmaiban nem volt jelentősége.4 A királyné környezetének hatása is rettentően szűk keretekben mozgott.5 A nagy főúri udvarok szerepéről már Zoványi megjegyzi, hogy ezek maguk sem egy csapásra lettek protestánssá, hanem a változásokban több generációs folyamatról van szó. Aló. század közepén többségük inkább a probléma iránti érdeklődést mutatta, a királyi udvar mintájára.6 Vonatkozik ez a Perényiekre is, akik vizsgált területünkön fekvő délvidéki birtokaik 1540-es években való elvesztése után Sárospatak környékére helyezik át birtokközpontjukat, amely a reformáció törzsterületévé válik. (A Perényiek korareformációs szerepét Szűcs Jenő cáfolta Sárospatakkal kapcsolatban kimerítően.) Németajkú városok hatása nem érvényesült a délvidéken. A nemesség, pedig többségében északabbra húzódik aló. század közepére, az ismétlődő török hadjáratok és a nyomukba lépő hódoltsági berendezkedés elől. Zoványi területi beosztása is vitatható. A felosztás azon alapul, hogy az országot három hatalom részeként kormányozták. Valójában a század közepének reformátor értelmisége számára a középkori Magyar Királyság, egy Magyarországot jelentett, és mozgásukban gondolkodásukban nem befolyásolta őket. Jól mutatja ezt a következő öt talán legnagyobb hatású magyarországi reformátor életútját felrajzoló térkép. (1. 3 ZOVÁNYI 1986. BUCSAY 1985. FATA 2000. 4CSEPREGI 2001. CSEPREGI 2014. 5CSEPREGI 2005. 6Az elmélet Horváth János irodalomtörténeti rendszerezésében játszott ez szerepet. HORVÁTH 1957. 34
