Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
Mire — a harcok végeztével — hosszú idő után a szállítás és a helyszíni munka újra lehetővé vált volna, a szerződés szerinti pénzösszeg teljesen elértéktelenedett. A vállalat is csak nagy nehézségek árán volt képes magát napról-napra fenntartani, és a háborús események nyomán elszenvedett jelentős veszteségeket az infláció betetézte azzal, hogy a forgótőke és a kindévőségek úgyszólván semmivé váltak. 1945 januárjától az országban még fennálló háborús viszonyok miatt jórészt csak helyszíni javításokat végeztek a pécsi orgonákon. 1945 nyarától aztán ismét új orgonák építésére, illetve meglévő orgonák javítására, helyreállítására kaptak megrendeléseket. Ezek teljesítése azonban továbbra is csak nagy küzdelmek árán volt lehetséges, mivel bankkölcsönök hiányában a nyersanyagok beszerzéséhez, a munkabérek kifizetéséhez jelentős előlegekre (akár a teljes összeg 50%) volt szükségük a megrendelőktől (leginkább egyházközségektől), amelyek a földreform33 következtében viszont nem nagyon tudtak előre tervezni a bevételeikkel, ezért inkább természetben34 fizettek. Ráadásul az orgonagyártáshoz szükséges alapanyagok beszerzése sem volt egyszerű, hiszen a nyersanyag-kiutalást 1945 augusztusáig az Ipari Anyaghivatal,35 1948 májusáig az Anyag- és Árhivatal36 végezte.37 Azonban a gyár kapacitása ennél nagyobb volt. Ezért egyéb más asztalosmunkákat is elvállaltak, úgymint méhkaptár, ágy, doboz, járóka, bútor, koporsó, stb. gyártását. A vonatkozó levéltári források (MNL BaML XI. 6. Levelezések) vizsgálatával egy jól áttekinthető képet kaphatunk a család és a gyár helyzetéről a felszabadulástól egészen az államosítást követő községi kezelésbe vételig. Több hivatalos szerv is levélben kereste meg a városban működő ipari vállalatokat jelen helyzetükkel kapcsolatban. Angster József távollétében38 egy feltételezhetően 33 ,Az 1945. máráus 15-én megjelentetett 600/1945 ME. rendelet teljes egészében elkobgandonak ítélte a háborús bűnösök, nyilasok földjeit. Kisajátítandónak az 1000 hold feletti birtokokat, megváltás ellenében igénybe veendőnek a 100 holdon felüli „úri” és a 200 holdon felüli „paraszti” birtokokat. A 100 holdnál kisebb földeket is kioszthatták ott, ahol kevés volt a föld, de sok az igénylő. ” HORVÁTH 1996. 199. 34 Erre jó példa Kátoly község esete, amikor is Tompíts János kántortanító az orgonajavítás mellett, különböző asztalosmunkákat is rendelt az évek során (úgymint méhkaptár, pörgető, epresláda) a cégtől és ezeknek, valamint az egyházközség korábbi hátralékának megfizetése liszttel, krumplival, tojással történt. MNL BaML XI. 6. Levelezések. Kátoly r.k. Tompíts János kántortanító levelezése Angster Józseffel 1947-1948. 35 „Ipari Anyaghivatal: A 24.800/1942. IpM s%. rend. [...] az egyes ipari anyagkészletek zár alá vételével és esetleges igénybevételével, továbbá az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának a honvédelem érdekében szükséges szabályozásával kapcsolatban felmerülő közigazgatási tennivalók ellátására állította fel. Felügyeletét azlpM látta el. A 7030/1945. ME. sz rend. [...] az. Ipari Anyaghivatalt megszüntette. " PETŐ 1985a. 267-268. 36, Anyag- és Arhivatal: Az 5740/1946. AIE sz rend. [...] intézkedett a felállításáról. [...] ügykörébe tartozott az ipari anyaggazdálkodás általános elveit az iparügyi min. és a GF megállapításainak megfelelően meghatározni. Abban a tekintetben, hogy az ipari anyaggazdálkodás rendelkezésére álló anyagok a gazdasági élet egyes fő ágaiban (jóvátétel, építkezés, kivitel, belkereskedelem, közlekedés, mezőgazdaság, stb.) milyen mértékben vehetők igénybe és használhatók fel, a GF megállapítása volt azirányadó. [...] Az5400/1948. Korm. r^;. rend [...] működését megszüntette. "VEVŐ 1985b. 45-47. 37MNL BaML XI. 6. Levelezések, Békés r.k. 208/47, 1947. február 15. 38MNL BaML XVII. 424. Angster József igazolása, 1946. május 17. 350
