Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
Románia átállása miatt a szovjet csapatok rövid időn belül a határ közelébe értek. A 2. Ukrán front október elején már elérte az Alföldet, és Debrecen felé nyomult előre, hogy egy átkaroló hadművelet révén az Eszakkelet-Magyarországon és Erdélyben állomásozó német és magyar csapatokat bekerítse. Az október 15-ei sikertelen magyar kiugrási kísérletet követő nyilas hatalomátvétel után, november közepére, a Tolbuhin marsall vezette 3. Ukrán Front is elérte a magyar határt a Balkán felől érkezve.24 A hatalomra kerülését követően az NYKP-HM letartóztatta a megyei és városi vezetők nagy részét, köztük Nikolits Mihály főispánt és Esztergár Lajos polgármestert.25 Szálasi Ferenc „nemzetvezető” pedig Ivándi Péter bányatisztviselőt nevezte ki Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánjává.26 Mivel a front egyre közeledett Pécshez, ezért 1944. november 26-án a katonai hatóságok elrendelték a város polgári kiürítését. Teljes volt az anarchia és a pánik a lakosság körében. A köztisztviselők, nyilasok, németbarátok és a vagyonosabb polgárok egy része a menekülést választotta, ők vonaton, autóbuszon, szekéren indultak el. Aki pedig nem fért fel sehová sem, az gyalog vágott neki az útnak mozdítható értékeivel együtt. A hátramaradó többség eközben pincékben, présházakban próbált menedéket lelni. November 27-én már tisztán kivehető volt az egyre közeledő fegyverropogás. A város déli határában ekkor már a Sarohin tábornok által vezetett szovjet 57. hadsereg előőrsei vívták harcukat. Aznap este menekült el a városból dr. Szabados József27 nyilas polgármester. Pécs ostroma végül 28-án este 22 órakor kezdődött, amikor a szovjet csapatok egyszerre több irányból hatoltak be a városba.28 A város polgári közigazgatásának vezetését ekkor — a polgármester hiányában, a hátramaradt legmagasabb rangú hivatali alkalmazottak — dr. Vörös Mihály alpolgárvezérezpedessel, a német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnokával, majd a 22-én összehívott rendkívüli minis-.j- tertanáccsal kimondatta a háború folytatását. Antonescu másnapra kihallgatást kért a királytól, majd a frontra készült indulni, egyben intézkedett a Bukarestben és környékén állomásozó román csapatok útba indítására az arcvonalba. Augusztus 23-án I. Mihály király letartóztatta a conducatort, este bejelentette az ellenségeskedés beszüntetését az Egy esült Nemzetekkel szemben, valamint a román hadsereg csatlakozását a szovjethez a nád Németország elleni küzdelemben. A király, mint a fegyveres erők főparancsnoka, megparancsolta a hadseregnek, hogy indítson hadműveleteket Eszak-Erdély visszacsatolására. 25-étől román csapatrészek többször betörtek Magyarországra (nem csupán annak akkori, de trianoni területére is). Sanatescu miniszterelnök felszólította Magyarországot Eszak-Erdély kiürítésére. Hogy a tábornok-kormányfő szavainak nyomatékot adjon, a román légierő augusztus 30-án magyar városokat bombázott, az 1940-ben visszacsatolt részeken Nagyváradot és Szpszrégent, a trianoni országterületen Kecskemétet és Ceglédet. " RAVASZ 1996. 363. 24DEBORAH 2015. 390. 25 „... a Horthy féle sikertelen kiugrási kísérlet után, 1944. október 16-án Pécsett is átvette a hatalmat [a nyilaskeresztes párt], .r a következő két napban letartóztatta a megyei és városi vezetők nagy részét, összesen 94 embert, köztük Esztergár La/os pécsipolgármestert is. [...] Esztergár tisztét Szabados József szabadkai menekült tisztviselő vette át, aki mint a város nyilaspolgármestere működött néhány napig... ’’ ROZS 2002. 89—90. 26 Személyi hírek. Főispánok felmentése és kinevezése. Belügyi Közlöny. 1944. november 12.1654—1656. 27Szabados (Wenhardt) József (1905. január 1. Mohács—1981. december 14. Annecy, Franciaország) volt szabadkai I.o. aljegyző, Pécs polgármestere 1944. november 14. és 27. között. TÖRÖK ms. 28BEZERÉDY 1977. 85. 348
