Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
Török Gábor Az orgonakészítéstől a koporsógyártásig. Adalékok az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár történetéhez Az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár közel 400 db protestáns (református, evangélikus, unitárius) templomi orgonát, továbbá számos templomi és felekezeti iskolai harmóniumot készített, javított, hangolt fennállásának 83 éve alatt. A fennmaradt levéltári iratok, úgymint tervrajzok, szerződések, levelezések, nyilvántartó könyvek mind értékes források a gyár történetének árnyaltabb megismeréséhez. A következőkben elsősorban az if). Angster József és Fodor Kálmán győri evangélikus orgonaművész közti levelezés iratanyagán keresztül szeretném bemutatni a gyár életét a felszabadulástól az államosításig. Angster József az orgonaépítő dinasztia alapítója Angster József (1834. július 7. Kácsfalu — 1918. június 9. Pécs) a Baranya vármegyei Kácsfalu (ma Horvátország) szülötte — András öccsével 15 éves korában megegyezve - lemondott elsőszülötti jogáról az apai örökségre vonatkozóan, hogy mesterember lehessen. Eszéken töltötte inaséveit Haim József asztalos-céhmesternél, majd 3 év után 1853 pünkösdjén — szerződése szerint — felszabadult eme „modern rabszolgaságból’. Néhány héttel később kilépett mesterétől és kiváltotta a vándorkönyvét. 1854-56 között az újdonsült asztaloslegény Temesváron, Németbogsán, Oravicán szerzett tapasztalatokat, majd rövid otthoni tartózkodás után ismét vándorútra indult, ezúttal azonban Bécs felé vette az irányt, ahol is 5 évet töltött el. Eleinte asztalosműhelyekben dolgozott megélhetés céljából, közben pedig szívta magába az ismereteket és a magasabb műveltséget a Bécsi Katolikus Legényegyletben és magániskolákban. Az utolsó két évben már orgonaüzemekben (Titz és Uhlmann) helyezkedett el és közben franciául tanult. 1861-ben tovább folytatta vándorútját. Párizsba igyekezett, azonban nem volt Franciaországba szóló munkavállalási engedélye, ezért addig is minél többet meg kívánt ismerni nemcsak a szakmából, de a világból is. Megragadott minden alkalmat híres orgonák tanulmányozására, szakmai ismeretei bővítésére (Drezda, Lipcse, Berlin, Köln, Strasbourg, Basel, Luzern), hiszen a világhírű párizsi mesterhez Aristide Cavaillé- Collhoz minél alaposabb felkészültséggel kívánt eljutni. 1863 és 1866 között a mester üzemében dolgozott eleinte asztalosként, majd orgonaszerelőként, eközben részt vett a párizsi Notre Dame és a St. Trinité templomok új orgonáinak építésében. 1866 nyarán bár erősen marasztalták, Angster kijelentette, hogy 10 év távoliét után mindenképp hazautazik, honvágya van. Ekkor Svájcon és Ausztrián keresztül Bécsbe érkezett, majd Pest-Budán át Mohácsra hajózott, onnan pedig Pécs érintésével 1866. szeptember 24343
