Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
sítésre történt hivatkozás. A Mecsekjánosiban a volt iskolafenntartó képviseletében megjelent plébános szerint az 1810-ben felvett Canonica Visitatio-ban emk'tett ludi magister kántort jelentett, nem tanítót, tehát az államosított ingatlanokat a római katolikus egyház tulajdonában kell hagyni. A kérést a VKM elutasította.106 1950. január 14-én kelt levelében a vallás- és közoktatásügyi miniszter elégedetlenül jegyzi meg, hogy vannak olyan hivatalok, amelyek vezetői és bizottságai nem tanulmányozták át kellő mértékben és nem követik maradéktalanul az utasításokat. Megemlíti, hogy egyes tankerületekben nem működött megfelelő számú bizottság, holott a miniszter több ízben is hangsúlyozta, hogy minden ötven iskolai, óvodai és tanulóotthoni egység után államosítási bizottságot kell felállítani. Kiemelte, hogy egyes tankerületekben már 1949. december közepére elvégezték az államosítási munkálatok 50 %-át, másutt ekkor még el sem kezdték a munkát. A részt vevők motiváltságát fokozandó a jó munkát végző bizottságoknak többletteljesítmény juttatást helyezett kilátásba.107 A Pécsi Tankerületi Főigazgató a VKM-nek küldött jelentésében beszámolt arról, hogy 1950. január 15-ig a tankerületben működő két államosítási bizottság 116 egységet dolgozott fel, feldolgozatlan volt még 318 egység. A tankerületben felmerült problémákat ismertette: igen sok iskolánál merült fel telekkönyvi és más jogi természetű nehézség, ami miatt szükséges volt, hogy a bizottság egyik tagja olyan személy legyen, akinek megfelelő helyismerete, illetve tanügyigazgatási gyakorlata van. Ilyen személyekből azonban a tankerületben hiány mutatkozott. Politikai tekintetben a bizottság működése általában zavartalanul folyt. közhangulat általában úgy tekinti a bizottsági határozatokat, mint [...] befejezett tények jogi rögzítését. Különösebb érdeklődés a falusi közvélemény részéről általában csak abban az irányban mutatkozik, hogy nyernek-e iskolai helyiségek egyházi célból való használatra átengedést, vagy sem. ” A bizottságok csak olyan helyeken engedték ezt meg, ahol a használat engedélyezését kérő felekezetnek más istentiszteleti hely nem állt rendelkezésre.108 A bizottságok Baranya vármegyében 1950 júniusában fejezték be munkájukat.109 A háborút követő három évet a parlamentáris demokrácia és a szovjet típusú egy- pártrendszer küzdelme jellemezte. A két hatalmi ideológia közötti harc egyenlőtlen volt. 1945 és 1948 között a Sztálin támogatását élvező kommunisták felmorzsolták politikai ellenfeleik erőit, és 1948-ban teljesen ellenőrzésük alá vonták az államot, majd a társadalmat. A hatalomátvétel után az MDP ugyanis a magyar társadalom gondolkodásmódját és értékszemléletét is át akarta formálni, megszüntetve az értékrendbeli, kulturális, gondolkodásbeli sokoldalúságot.110 1948. június 16-án egy jól előkészített, a sajtó támogatását is kihasználó hadjáratot követően fogadta el az Országgyűlés az 106MNL BaML XXIII. 13. Iskolák államosításával kapcsolatos iratok. Kéttagú államosítási jkv. 1215-10- 335. 107 MNL BaML VI. 501. a. 2360-19-1/1950. 108 MNL BaML VI. 501. a. 2360-19-2/1950. ,09BERNICS 1989. 71. 110 KIS-MOLNÁR - ERDEI 2003. 249. 338
