Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
4. Protestánsok a 20. század második felében
veket „válaszható tárgyak ésgyakorlatok”Aíént jelölte meg.57 Következő lépésként a VKM az 1947—1948. iskolai évtől az 5. osztályban a latint törölte a szabadon választható tárgyak sorából.58 Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a latin nyelvi oktatás háttérbe szorítását egyrészt a katolikus érdekek sértéseként is értelmezte, lévén a latin nyelv az egyház nyelve. Másrészt úgy gondolta, és a Református Egyetemes Konvent elnöksége is ezen az állásponton volt, hogy a magyar iskola feladata, hogy az egységes nemzeti műveltség szintjét emelje és ne a kisebb igények felé, lefelé egyenlítse ki.59 Ordass Lajos a Bányai Evangélikus Egyházkerület püspökének megfogalmazása szerint a latin visszaszorítása a „magasabbrendű kiművelést lehetetlenné tes^i”,60 az Evangélikus Egyházegyetem szerint „a latin nyelv rendszerének, szerkeztének megismerése igen nagy mértékben megkönnyíti bármilyen élő indogermán nyelv megtanulását”.61 A minisztérium végül visszavonulót fájt, és kimondta a latin nyelv rendkívüli tárgyként, heti két órában való tanítását, és elrendelte, hogy a tantárgyból a diákok osztályzatot kapjanak.62 Az idegen nyelvek ügye végül az iskolák államosítását követően „oldódott meg” az orosz nyelv kötelezővé tételével.63 A fakultatív hitoktatás 1947 februárjában Ortutay Gyula az FGKP képviselője (ugyanakkor az MKP titkos tagja) pártja politikai bizottságának ülésén az addig kötelező hitoktatás helyett a fakultatív hitoktatás bevezetését indítványozta. Nagyszabású kampány indult ennek népszerűsítésére, de a tervezett lépés akkor még, a vallásos tömegek egységes ellenállása miatt meghiúsult.64 A protestáns egyházak vezetése elutasította azt az elutasító politikai szerepet, amelyet a katolikus egyházi vezetés felvállalt az állammal folytatott vitában. Ez már ekkor eltérő tárgyalási lehetőségeket vetített előre, egyelőre még azonban megvalósult a katolikus és a protestáns egyházak egységes fellépése egy állami tervvel kapcsolatban.65 A VKM ugyan szüneteltette a fakultatív vallásoktatás keresztülvitelét az egyházak egységes ellenállása, a politikai helyzet, és a közelgő választások miatt (az egyházakkal való konfrontáció rossz eredményeket hozott volna az azt felvállaló pártnak), az egyházi-társadalmi összefogás, megmozdulás láttán azonban levonták a tanulságot: alulról építkezve, jól előkészítve kell bevezetni a következő intézkedéseket, vigyázva arra, hogy az iskolákat érintő változtatások még véletlenül se tűnjenek egyház-, vagy vallásellenes intézkedéseknek. A vitás kérdések rendezése során az állam 5775 000/1946. VKM számú rendelet. Életbe lépett 1946. július 14-én. 586300/1947. sz. rendelet. 1947. augusztus 24-én lépett hatályba. “DANCS 1979. 564-569 “DANCS 1979. 564. 61DANCS 1979. 570. 62 40 583/1948. VKM számú rendelet. “BERNICS 1989. 53. “MÉSZÁROS-NÉMETH-PUKÁNSZKY 2002. 407. “KOVÁCS 2003. 272. 327
