Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

4. Protestánsok a 20. század második felében

csoportok (munkások, parasztok) iskoláztatására, a felnőttek képzésére (túlkorosok intézményes képzése, iskolán kívüli népnevelés), illetve a nevelőképzés megfelelő kiépítésére helyezte a hangsúlyt. Az általa felvázolt jövőképben „a kiválasztás és érvényesülés mértéke egyedül a hajlam és a képesség” volt.23 Sajnálatos módon ezek a kezdeti, alapjában véve jó reformgondolatok csak részben valósultak meg, az elkövetkező évek során átalakult a cél, mely a diktatúrát eltűrő, elfogadó, azt még véletlenül sem bíráló egyének kinevelése volt.

Tanárok, tanítók átnevelése és tisztogatás

A jövő generációt oktató-nevelő pedagógusok demokratikus átnevelése már 1945 nyarán megindult, a VKM a PSZSZ24 támogatásával ugyanis elsősorban a budapesti és Budapest környéki középiskolai világnézeti tantárgyak tanárai25 számára kéthetes előadássorozatot szervezett, melynek célja bevallottan „nem továbbképzés, hanem átformálás és irányítás’’^) volt. Már ekkor felmerült a tankönyvrevízió szükségessége: az előadóknak a hallgatókkal az egyelőre még használatban lévő történelem és irodalom tankönyvekben azok jellemző hibáira, ferdítéseire, hiányosságaira kellett rámutatniuk és javaslatot kellett tenniük a korrekcióra.26 1945. november-december hónapokban a népiskolai tanítók számára is tartottak világnézeti átképző tanfolyamokat.27 A pécsi közép-, középfokú és szakiskolák tanárai számára az 1946. május 16. és 29. között tartott átképző tanfolyamot a Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend polgári leányiskolájának épületében tartották.28 A VKM elrendelte, hogy nemcsak a demokrácia alapfogalmait kell újabb megvilágítás alá venni, hanem az egyes tantárgyak anyagának vonatkozásában kell megtárgyalni az újabb fejlődés világnézeti és szakmai következményeit. Ezt a továbbképzést három éves terv keretében kellett megvalósítani.29

Az átneveléssel párhuzamosan megkezdődött a tanítók és tanárok átvilágítása is. 1945. január elején megjelent a közalkalmazottak igazolásáról szóló kormányrendelet. Az igazoló eljárás során a bizottságok a közalkalmazottak 1939. szeptember 1. után követett politikai magatartását és cselekedeteit, valamint a „népellenes törvények és rende- letek”végrehajtása során teljesített ténykedéseit vizsgálták. A bizottságok a következő határozatot hozhatták: a tanárt igazoltnak jelenti ki, megfeddi, áthelyezi, előléptetésből meghatározott időre kizárja, vezető állásra alkalmatlannak mondja ki, nyugdíjazását rendeli el, állásától megfosztja. A bizottság indokolt esetben indítványozhatta az iga23Köznevelés, 1945. július 15. 6—8.

241945 nyaráig beszervezett tagok száma 23 000 fő volt. Köznevelés, 1945. július 15. 16.

25 A történelem, magyar irodalom, földrajz, művészettörténet és az ének-zene tanárokat érintette.

26 Köznevelés, 1945. július 15. 15.

27DANCS 1979. 286.

28MNL BaML VIII. 102. a. Iktatott iratok. 204/1945-1946.

29124 170/1946. III. ü.o. VKM rendeletül946. X.) MNL BaML VIII. 102. a. Iktatott iratok. 130/1946- 47.

321