Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Nagy Imre Gábor Az evangélikus Nendtvich család Pécsett a 19-20. században Bevezetés Pécsett Radanay Mátyás püspök 1692. évi rendelete szerint a város lakóinak esküt, vótumot kellett tenniük, hogy nem fogadnak be nem katolikus lakosokat. Radanay rendeletére minden nem katolikus vallásának el kellett hagynia Pécset.1 II. József 1781. évi türelmi rendeletében engedélyezte az evangélikusok, reformátusok és a görögkeleti ortodoxok magán vallásgyakorlatát. Szabad hivatalviselést, birtokképességet biztosított a számukra. Felmentette őket az ún. dekretális eskü és a katolikus szertartásokon való részvétel alól. Szabályozta a vegyes vallású házasságkötés és a vallási áttérés után a gyermekek felekezeti hovatartozását.2 3 A pátens rendelkezései kiterjesztették a magán vallásgyakorlat körét: ,jMinthogy 6 legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az olyan helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretetjavail, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi örökös tartományában bizonyos törvényekkel erősíti meg. Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van szfz nem katolikus család, s ezeknek van elegendő, törvényes úton biztosítottfedezetük imaházak, lelkészlakok, tanítólakások építésére, s ahol a lelkészek és tanítók megfelelő ellátásáról gondoskodni képesek anélkül, hogy a szolgáltató népet ezekkel a hozzájárulásokkal túlságosan megterhelnék, avagy a reá háruló közadók viselése szempontjából meggyengítenék, legyen szabad ugyanazon nem katolikusoknak, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúnknak, avagy a görög szertartása nem egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk — olyan, amilyen a nyilvános templomoknak van — ne legyen; viszont mind e helyeken, mind pedig e településeken kívül szabadon meg kell nekik engedni ezenkívül azf is, hogy lelkészeket és tanítókat alkalmazzanak, a nekik szükséges épületeket felépíthessék, s ennek megfelelően nemcsak ezekben a magánimaházakban végezhessék el minden vallási gyakorlatukat, de elláthassák betegeiket is.,e II. József türelmi rendelete után az evangélikusok kivételesen, általában felsőbb engedéllyel letelepedhettek a római katolikus Pécsett, ez azonban még csak néhány tucat családot érintett. Az 1842. évi lelkipásztori összeírás szerint a város 14 616 lakosából 14 244 fő (97,46%) a római katolikus, 187 fő (1,28%) a zsidó, 65 fő (0,44%) az evangélikus és 'Az eskü szöveghű forrása PÉCS EZER 1996. 109-110. "FORGÓ 2013. 155-156. 3ofi.hu/sites/.../files/.../turelmi_rendelet_problema_atl_tan-tev_10.evf_2.d... [2016. október 31.] 295
