Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
tették marcali otthonukból egy külterületi majorba, ahol halálukig szerény körülmények között éltek.83 Fiuk, Lehner János közéleti karriere már nem tudott kiteljesedni. Kitünően tanult a marcali zsidó elemi iskolában, majd leérettségizett. Nagynénje, Lehner Ilona kijelentette: „ Vedd öcsém tudomásul, hogy ajeles érettségi bizonyítvány családunkban nem érdem, ilyet szerezni minden Vehnernek kutya kötelessége/’*4 1927-ben mezőgazdász, majd 1932-ben jogi végzettséget szerzett. 1938-ban nyitotta meg ügyvédi irodáját Marcaliban.85 Lehner János az édesapját követte a vései egyházközség felügyelői tisztségében 1949 és 1954 között.86 Az 1949-es kommunista hatalomátvételt követően, egy koncepciós per után börtönbe került, házát államosították, családjával a nélkülözések évtizedei jöttek el számára. 1958-tól dolgozhatott újra mezőgazdászként, később termelőszövetkezeti jogtanácsosként Mesztegnyőn, ahonnét nyugdíjba ment. 1990 után fiának, Antalnak (1944—2012) kárpódással sikerült az államosított földek és erdők egy részét visszaszereznie.87 Összegzés Az evangélikus nemesi családok tevékenységéről elmondható, hogy építészeti területen maradandót alkottak, ma is állnak a hozzájuk köthető épületek (iskolák, kúriák, uradalmi épületek). Az egyházi hierarchiában betöltött tisztségeikkel és mecénásszerepükkel összhangban a Vésseyek Vésén és Szőkedencsen, a Kundok Somogyfajszon, a Berzsenyiek és Fischerek Niklán építettek, vagy támogattak kápolna és templomépítéseket. Mindegyik családban találunk olyan férfiakat, akik a közéleti színtéren megyei és országos posztokat töltöttek be, de a magyar történelemben kimagasló szerepet játszó személyiségekkel is találkozhatunk. A második világháború és az 1945-ös év eseményei — a többi földbirtokos családhoz hasonlóan — az evangélikusokat is teljesen elsodorta. A 20. század végétől az utókor újra felelevenítette a köz javát szolgáló tetteiket, kulturális értékeiket: a régi birtokaikat jelentő településeken emléktáblákkal, falutörténeti kutatásokkal, kastélyrenoválásokkal, síremlék felújításokkal, időszaki kiállításokkal adóznak emlékük előtt. 83 H. RÁDICS 2014. 24-31, 50-54. 84 MM LEHNER HAGYATÉK. Lehner János: Ilka néni. ms. [1973] 85 MM LEHNER HAGYATÉK. Lehner János: Kutyák és paripák, ms. [1973] “JÁNI 2011. 361. 87 H. RÁDICS 2014. 39. 289
