Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

3. Evangélikusok a 18-20. században

gatását szervezte meg, amelynek részeként a niklai kápolnában misét tartottak a szór­ványban élő gyülekezetnek.68 A Lájpczig családból Jónás (?—1877) az 1844-es és az 1859-es összeírásban is, mint a Somogyi külső és belső Esperesség ügyvédje szerepelt. A megyei közéletben alszol- gabíró, 1867-től tiszti főügyész és árvaszéki elnök is volt.69 Lájpczig István egyetemi végzettségű hites földmérő (geometra, mérnök), 1846-ban szerezte meg az oklevelét, majd Somogybán dolgozott. Tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak, rend­szeresen támogatta a kapolcsi egyházközséget, halála után 1.000 koronát hagyomá­nyozott.70 A Noszlopyak közül néhányan rövid ideg, de annál mozgalmasabb években vettek részt a megyei és országos közéletben. Az egyházi világi vezetésben ugyanakkor nem viseltek tisztséget. Noszlopy Antal népes családjának eltartása miatt megyei ügyészi hi­vatalt vállalt.71 Elsőszülött fia, Antal szintén jogásznak tanult, majd jurátusként részt vett az 1832—36-os rendi országgyűlésen. Az ügyvédi diplomáját Kaposváron 1837-ben hir­dették ki, ám megyei tisztségre sikertelenül pályázott. Megházasodott és Bihar megyébe költözött, ahol 1845^-6-ban alispán volt. 1848-ban tért haza Somogyba, nemzetőrtiszt­ként, majd főhadnagyként, 1849 áprilisig pedig Debrecenben térparancsnoki segédtiszt­ként szolgált. Öccsét, Noszlopy Gáspárt követve, kormánybiztos-helyettesi pozícióban vett részt a Dél-Dunántúl felszabadításában, a közigazgatási ügyek intézésében. A bukás után bujdosott, később a testvéreinél élt és a visszaemlékezéseit írta meg.72 A legnagyobb hatású családtag Noszlopy Gáspár volt, aki 1845-ben szerzett ügyvédi oklevelet, majd 1846-ban másod-alispánná választották a Marcali járásban, melyet köz- megelégedésre látott el. 1848 májusától a megyei bizottmány tagja lett, valamint a nemzetőrség megszervezését végezte.73 1849. március 10-én Kossuth Lajostól kor­mánybiztosi kinevezést kapott, e szerint Somogyot és Tolnát kellett felszabadítania, majd júliustól honvédőrnagyként 3.000 fős csapatával szervezte meg a Dél-Dunántúl védelmét.74 A szabadságharc utolsó napjaiban a katonáit a komáromi erődbe vitte, majd a társaival 1850. április 1-i elfogásáig bujdosni kényszerült.75 Szökését követően, újabb illegális szervezkedésbe kezdett, a Magyarországon körutazó I. Ferenc József császár elfogását tervezte. Árulást követően társaival együtt letartóztatták, majd 1853. március 1-én, Pesten kivégezték.76 A Noszlopy testvérek vagyonát még a szabadság­68 PRAY 1932. 133. JÁNI 2011. 319, 327. 69 EGYHAZÁLLOMÁNY 1844. 93. CSÁNKI 1914. 561. Halálozások. Vasárnapi Újság 1877. október 7. 637. 70Halálozások. Vasárnapi Újság 1897. február 21. 126; ROSTA 1985. 89. 71 VÖRÖS 1953. 324-325. 72 VÖRÖS 1953. 325. ANDRÁSSY 1987. 17. 73ANDRÁSSY 1987. 36, 45 74 ANDRÁSSY 1987. 59-61. 75 ANDRÁSSY 1987. 115-117. 16 ANDRÁSSY 1987. 149. 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom