Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
gatását szervezte meg, amelynek részeként a niklai kápolnában misét tartottak a szórványban élő gyülekezetnek.68 A Lájpczig családból Jónás (?—1877) az 1844-es és az 1859-es összeírásban is, mint a Somogyi külső és belső Esperesség ügyvédje szerepelt. A megyei közéletben alszol- gabíró, 1867-től tiszti főügyész és árvaszéki elnök is volt.69 Lájpczig István egyetemi végzettségű hites földmérő (geometra, mérnök), 1846-ban szerezte meg az oklevelét, majd Somogybán dolgozott. Tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak, rendszeresen támogatta a kapolcsi egyházközséget, halála után 1.000 koronát hagyományozott.70 A Noszlopyak közül néhányan rövid ideg, de annál mozgalmasabb években vettek részt a megyei és országos közéletben. Az egyházi világi vezetésben ugyanakkor nem viseltek tisztséget. Noszlopy Antal népes családjának eltartása miatt megyei ügyészi hivatalt vállalt.71 Elsőszülött fia, Antal szintén jogásznak tanult, majd jurátusként részt vett az 1832—36-os rendi országgyűlésen. Az ügyvédi diplomáját Kaposváron 1837-ben hirdették ki, ám megyei tisztségre sikertelenül pályázott. Megházasodott és Bihar megyébe költözött, ahol 1845^-6-ban alispán volt. 1848-ban tért haza Somogyba, nemzetőrtisztként, majd főhadnagyként, 1849 áprilisig pedig Debrecenben térparancsnoki segédtisztként szolgált. Öccsét, Noszlopy Gáspárt követve, kormánybiztos-helyettesi pozícióban vett részt a Dél-Dunántúl felszabadításában, a közigazgatási ügyek intézésében. A bukás után bujdosott, később a testvéreinél élt és a visszaemlékezéseit írta meg.72 A legnagyobb hatású családtag Noszlopy Gáspár volt, aki 1845-ben szerzett ügyvédi oklevelet, majd 1846-ban másod-alispánná választották a Marcali járásban, melyet köz- megelégedésre látott el. 1848 májusától a megyei bizottmány tagja lett, valamint a nemzetőrség megszervezését végezte.73 1849. március 10-én Kossuth Lajostól kormánybiztosi kinevezést kapott, e szerint Somogyot és Tolnát kellett felszabadítania, majd júliustól honvédőrnagyként 3.000 fős csapatával szervezte meg a Dél-Dunántúl védelmét.74 A szabadságharc utolsó napjaiban a katonáit a komáromi erődbe vitte, majd a társaival 1850. április 1-i elfogásáig bujdosni kényszerült.75 Szökését követően, újabb illegális szervezkedésbe kezdett, a Magyarországon körutazó I. Ferenc József császár elfogását tervezte. Árulást követően társaival együtt letartóztatták, majd 1853. március 1-én, Pesten kivégezték.76 A Noszlopy testvérek vagyonát még a szabadság68 PRAY 1932. 133. JÁNI 2011. 319, 327. 69 EGYHAZÁLLOMÁNY 1844. 93. CSÁNKI 1914. 561. Halálozások. Vasárnapi Újság 1877. október 7. 637. 70Halálozások. Vasárnapi Újság 1897. február 21. 126; ROSTA 1985. 89. 71 VÖRÖS 1953. 324-325. 72 VÖRÖS 1953. 325. ANDRÁSSY 1987. 17. 73ANDRÁSSY 1987. 36, 45 74 ANDRÁSSY 1987. 59-61. 75 ANDRÁSSY 1987. 115-117. 16 ANDRÁSSY 1987. 149. 287