Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
így gyermeke nem követhette a tisztviselők sorában. Unokaöccse, Véssey Mihály Lajos 1908-ban a vései egyházközség következő felügyelője lett, aki 1932-ig töltötte be ezt a tisztséget, majd azt tőle már Lehner Vilmos vette át. Véssey Ferenc ezekben az évtizedekben egyházmegyei törvényszéki tagságot viselt és a szőkedencsi gyülekezeti felügyelői posztot töltötte be.62 A szűknek bizonyuló evangélikus templomot a támogatásukkal 1900-ban kibővítették és belső díszfestéssel látták el.63 A családból 1927-től már nem találunk tisztviselőket az egyház vezetésében. Ennek oka egyszerűen az volt, hogy Véssey Mihály Lajos két testvére, Margit és Ferenc utód nélkül meghaltak. Véssey Mihály Lajosnak és feleségének sem született gyermeke, aki a családi hagyomány szerint az egyház világi vezetésében követhette volna. A somogyfajszi Kund családból az országos és megyei politika színterén Kund Vince táblabíró, ügyvéd jelent meg, aki az 1848. júniusi első népképviseleti választáson a kaposvári kerület képviselője lett. Ezt a tisztséget a kormány és az országgyűlés decemberi Debrecenbe való költözése után is megtartotta, egészen a trónfosztásig, amelyen már nem vett részt, később pedig már végig távol maradt az országgyűléstől. A császári haditörvényszék letartóztatta, halálra ítélték, majd 1850-ben amnesztiával szabadult.64 1844-ben és 1859-ben is törvényszéki világi ülnök volt (a Somogyi külső és a Somogyi belső Esperesség, valamint a Tolna-Baranya-Somogyi Esperesség), 1860 és 1869 között a Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye felügyelői tisztséget viselte, valamint a soproni evangélikus főtanoda támogatója és iskolai nagybizottmányi tag is volt. Birtokán 1861-ben szentelték fel a családi kápolnát, míg a másik birtokán, Somogyvámoson a közösség 1860-ban épített vályogfalu, palatetős templomot a régi helyett.65 A kiterjedt Berzsenyi család több tagja Vas megyében tisztségviselője volt különböző egyházközösségeknek, egyházi gyülekezeteknek, de Somogybán Berzsenyi Dániel és fiai közül csak Farkas viselt tisztséget, mint a Somogyi külső Esperesség törvényszékének az egyik világi ülnöke.66 A megyei közéletben ugyanakkor részt vettek. Berzsenyi Farkas 1825-ben tett ügyvédi vizsgát, majd 1826-28-ban esküdt, 1828 és 1835 között alszolgabíró, majd táblabíró volt. 1849-ben a Noszlopy Gáspár vezette megyei tisztikarba alispánná nevezték ki, ezért a szabadságharc vereségét követően a pesti Újépületben raboskodott. Öccse, László az 1832-36-os rendi országgyűlésen joggyakornok, és a Királyi Tábla hites jegyzőjeként működött. Az 1833-ban letett ügyvédi vizsgáját követően megyei írnokként dolgozott.67 A niklai ágból egyedül, a költő unokája Berzsenyi Sándor vállalt magasabb egyházi szerepet. 1897-ben választották meg egyházmegyei felügyelőnek, amely tisztséget 1921-ig, haláláig viselte. Hagyatékából alapítványt hoztak létre. 1899-ben Gyurátz Ferenc püspök egyházmegyei láto62JÁNI 2011. 361. GŐZSY 2003. 162. 63JÁNI 2011. 393. “CSÁNKI 1914. 525. VÖRÖS 1953. 368. G. JÁGER 2004. 81-82. 65JÁNI 2011. 318, 329, 366. TUDÓSÍTVÁNY 1861. 10. NÉVTÁR 1859. 23. “EGYHÁZÁLLOMÁNY 1844. 92. 67FÓRIZS 2014. 699-700. 286
