Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Irma (1861—1854) 1908-ban átépíttette kastéllyá, majd 1935-ben Széchényi Andor Pálnak adta el.49 1937-ben a Kund hitbizomány terület méretei a következőképpen néztek ki: Somogyfajsz (2.298 kát. hold), Somogyvámos (1.670 kát. hold) és Pusztakovácsi (927 kát. hold), összesen mintegy 5000 kát. hold.50 A somogyvámosi uradalmat 1906- tól Lővensohn Ernő vette bérbe.51 1944-ben báró Falion Kund Béla (1911—1994) és testvére Alfréd (1913—?) lettek volna a hitbizomány leendő örökösei, de a háború, majd az 1945-ös államosítás elsodorta a fennálló viszonyokat.52 53 Egyházi tisztségviselők és közpolitikái szereplők A fent bemutatott evangélikus nemesi családok férfi tagjai rendszeresen részt vettek az evangélikusok világi vezetésében és ügyeinek intézésében. A mecénási tevékenységük (templomok, iskolák, szegények támogatása) pedig példásnak számított. A települési és megyei közéletben szintén aktívak voltak, az országos színtű politikában pedig jó néhányan vállaltak szerepet, ugyanakkor a marcali járásból az igazán jelentős történelmi eseményekben egyedül Noszlopy Gáspár neve vált közismertté. Érdekes módon a hivatásos katonatiszti pálya — néhány, 18. század végi, 19. század eleji kivételtől eltekintve — nem volt jellemző rájuk, és nem „kényszerültek” hivatalnoki állást sem vállalni. (Kivételt jelentett az 1848-49-es szabadságharc, amikor kötelességüknek érezték, hogy polgári vagy katonai téren részt vegyenek az eseményekben.) Ennek az oka talán abban keresendő, hogy a 19. század közepétől folyamatosan csökkent a családokban az utódok száma, a stabilan működő, nem elaprózódó (például hitbizomány) birtokok jövedelméből — a Noszlopyakat kivéve — mindenki az elődök társadalmi rangján élhetett. Erősíthették mindezt a generációkon keresztül, ugyanazokkal a családokkal (Berzsenyiek—Thulmonok—Noszlopyak, Vésseyek—Lehnerek) újra meg újra megkötött házassági kapcsolatok is. Az egyházi pálya — a lelkipásztorok jellemzően sokkal alacsonyabb sorból származtak — sem jöhetett szóba, ahogyan a vallásváltással (katolizálással) elérhető karrier adta lehetőségekkel sem éltek. A következőkben azokról a személyekről írok, akik a vizsgált időszakban jelentősebb egyházi tisztviselői és közpolitikái életúttal rendelkeztek. A 18. század utolsó évtizedétől a Véssey család férfitagjai rendszeresen részt vettek a vármegyei politizálásban, valamint a vései központú evangélikus egyház felügyelői posztjain 1932-ig egymást követték. Mesterházy Sándor 1909-ben így írt a családról: „Régi jegyzőkönyveinkben több adatot találunk, melyek azf bizonyítják, hogy a Vésseyek gyülekezetben, egyházmegyében, vármegyében és még magasabb helyeken is buzgó támogatói, pártfogói és szószólói voltak lutheránus hitsorsosaiknak.,s3 A családból az első világi egyházi vezető Véssey László táblabíró volt — 1787 és 1822 között egyházközségi felügyelő, 181449MM A Lsz. A-2372. CSOMÓS é.n. Boronka (A kastély 1936-os átépítéséről és a Béry kocsmáról). 50F. SZABÓ 1932. 263, 265. ZSADÁNYI 1937. 61, 64. 51 ALMÁS Y 1928. 282. F. SZABÓ 1932. 215. 52VAS 2008. 135. 53 MESTERHÁZY 1909. 1. 284
