Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
ban pedig összesen 10 középnemesi hitbizományt alapítottak.25 Az 1895-ös állapotot bemutató gazdacímtár adatai szerint a vései birtok 914 kát. holdnyi, a felsőzsitfai- szőcsénpusztai 3.406 kát. holdnyi, míg a szőkedencsi 2.162 kát. holdnyi birtokot jelentett. A Véssey hitbizomány így összesen 6.482 kát. hold földbirtokot takart. A család ezzel a birtokmennyiséggel a marcali járásban a főúri (Hunyady, Festetics, Széchényi) 10-20.000 kát. holdas nagybirtokosok után helyezkedett el.26 Az 1908-ban, a Véssey Mihály halálát követően felvett leltárban a vései vagyon 53.222 korona értékű épület, 99.104 korona értékű földbirtok, 39.064 korona értékű gazdasági felszerelés, és 7.592 korona házi berendezésből állt, összesen 198.983 korona értékben. Az örökös Véssey Mihály testvére lett.27 Az 1912-ben, Véssey Sándor halálát követően, az egyesített hitbizományból készített leltárban a vagyont 555.360 korona értékű ingadan; 272.904 korona értékű épület és 138.860 korona értékű ingóság, összesen 970.032 korona jelentette.28 Az 1911-es gazdacímtár adatai szerint a hitbizomány 6.489 kát. hold volt, amely talán elcserélt földekkel, egy gadányi 483 kát. holdnyi birtoktesttel egészült ki. A család közveden gazdálkodása elsősorban a szőcsénypusztai és a szőkedencsi uradalom köré szerveződött. Az utolsó örökös Véssey Mihály Lajos volt, aki 1912-től lett a hitbizomány ura. Gondos gazdálkodónak számított a második világháborúig. A vései birtoktest (986 kát. hold) már 1911-től haszonbérlő kezelésében volt, majd az öccsétől, Ferenctől 1927-ben megörökölt szőkedencsi birtokrész is haszonbérletbe lett kiadva.29 A szőcsénypusztai uradalom mintagazdaságnak számított. „Somogy megye tán legszebben berendezett gazdasága volt Szpcsény. (...) A gazdaság állatállományának büszkesége a legfinomabb gyapjúminőségű juhállomány volt, ez volt a tenyésztés fő szempontja. Speciális célokra külföldre vitték a gyapjút. ” — írta róla Kunffy Lajos.30 Jelentős szerepet játszott az erdőgazdálkodás is. 1937-ben az 5.650 kát. holdnyi hitbizomány két részből, 3.056 kát. holdnyi mezőgazda- sági és 2594 kát. holdnyi erdőgazdasági besorolásúból állt.31 1945-ben Véssey Mihály Lajosnak és feleségének, Somssich Agátának (1870—1958) a szovjet katonák elöl menekülnie kellett Szőcsényből, a hitbizományt államosították. Szőkedencsen volt alkalmazottaik fogadták be őket, végül pedig a katolikus iskola tanítói lakásának az egyik szobáját kapták meg, ahol 1946 őszén a család ezen ágának az utolsó Véssey tagja meghalt. A következő 12 évben a felesége, Somssich Agáta vagyonának az államosítása ellen indított sikertelen pereket, valamint nélkülözésekkel és börtönbüntetéssel is meg kellett küzdenie.32 “KATONA 1894. 84-86. 364-367. 26 GAZDACZÍMT ÁR 1897. 107-109. 27MM A Lsz. 2017.20.1. Véssey Mihály vései hitbizományi leltár. 1908. 20. 28MM A Lsz. 2016.9.1.1. Véssey Sándor szőcsényi hitbizományi leltár. 1912. 54. 2,MM A Lsz. 2016.9.1.1. Véssey Sándor szőcsényi hitbizományi leltár. 1912. 1-54; GAZDACZÍMTÁR 1911.599-600, 609-610. 30 KUNFFY 1981. 81-82. 31ZSADÁNYI 1937. 297. 32PAPP ms. 281
