Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
fia volt Berzsenyi Dániel (1776—1836), aki 1804-től élt Somogybán. Berzsenyi Dánielnek nem volt sok földje: apjától 619 hold földet, illetve a gombai szőlőhegyen (Marcali mellett) egy kis szőlőt örökölt.42 Később szerzett még Gombán 134 holdat.43 Mindez takarékos és odafigyelő gazdálkodás mellett biztosította a költő megélhetését és az irodalmi életben való működését. Berzsenyi Dániel nemcsak egy lutheránus uraság volt, hanem sokat foglalkozott az agrárgazdaság javításának lehetőségével. 1833- ban írta meg „A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul” című könyvét, amely a reformkor elején létező magyar mezőgazdasági gyakorlatnak egy összefoglalója, számos előremutató gondolattal és javaslattal. A Berzsenyiek mindig is nagy támaszai voltak az evangélikus egyháznak. Mind a Vas megyeiek, mind a Somogyba szakadt családtagok egyházukon belül valamilyen, általában az egyházkerületi vagy az egyházmegyei felügyelői funkciót töltötték be. Berzsenyi Dániel unokája, Sándor is felügyelője volt a somogyi egyháznak. Sándor Niklán született, Sopronban tanult, ügyvédi oklevelet is szerzett, s ő vitte tovább a niklai gazdaságot, amely mellé még megvette hegyeshalmi Fischer niklai birtokát is, parkjában a szép evangélikus kápolnával. Berzsenyi Sándor 1887—1921 között (haláláig) volt a somogyi egyházmegye felügyelője; jelentős alapítványt hagyott az egyházmegyére.44 A Berzsenyiekhez szorosan kapcsolódik egy másik eset: a Veszprém megyéből származó, de Vas megyében megtelepedő Noszlopy-família. A Thulmon és Berzsenyi rokonság mozgatta a Noszlopyakat Somogy felé. A Thulmon-örökösök (Benedek, János és Éva, utóbbi ekkor már Noszlopy Sándor felesége) 1775-ben osztoztak meg Sörnye és Vrácsik településen, innen veszi kezdetét a Noszlopyak jogigénye. Noszlopy Antal 1802-ben költözött Somogyba, öröksége 760 magyar holdat tett ki, nagyobb része a vrácsiki határban feküdt,45 ahol a falu egynegyedét bírta, míg a másik kétharmad közveden rokonaié, Berzsenyi Istvánné és Berzsenyi Benedeké volt.46 Itt alapított új családot Antal: egy prédikátor lányát, szeniczei Bárány Pál Júlia nevű lányát vette feleségül, kérője Berzsenyi Dániel volt. Már az eddigiekből is látszik, hogy a kisszámú evangélikus nemes között egy sajátos kör mutatkozik, amikor is a napi életben és az örökségekben is igen sok átfedés jön létre. Noszlopy Antal örökölt pár holdat majd szerzett is valamennyit a kisgombai határban, ezzel is bővítve lehetőségeit. Rontotta ugyanakkor lehetőségeit, hogy a szomszédban sárdi Somssich Miklós, a korábbi alispán, kihasználva a köznemesek eladósodását, birtokvásárlásokba kezdett, s a Berzsenyi-rokonok földjeit az 1840-es években már meg is szerezte. 1820-ban Vrácsikon született meg a magyar történelem ismert alakja, az 1849-ben kormánybiztosként működött Noszlopy Gáspár. Az apa taníttatta gyermekeit. Gáspár előbb az evangélikus vallási hagyományoknak jobban megfelelő csurgói gimnáziumban tanult, majd pedig 1833-tól a kaposvári gim42MNL SMLIV. 1. h. 39. doboz, Ö 282, 283. 1806. év; ill. Ö 274. 1835. év. 43MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 273. 1840. év. 44 https://berzsenyi.org/berzsenyiek/ 45ANDRÁSSY 1987. 7. 46MNL SML IV. 1. h. 39. doboz, Ö 283. 1806. év. 257
