Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
kivizsgálását követően csak minden 6. vasárnap és sátoros ünnepen tartottak a híveknek magyar nyelvű prédikációt.67 1841-ben szörnyű tűzvész pusztított a faluban, melyben sok ház porig égett, emiatt 1848-ban új paplakot, majd 1856-ban új iskolát és tanítólakot kellett építeni. 1859-ben ismét tűzvész pusztított a településen, amelynek pedig 22 ház esett áldozatául. 1861-től új korszak kezdődött a gyülekezet életében, Bernhardt Henriket választották meg tanítónak, aki hosszú szolgálati ideje alatt döntően hozzájárult Kötcse lakosságának elmagyarosodásához. 1885-ben az istentiszteletek rendjét újra szabályozták, az ünnepek alkalmával felváltva német és magyar nyelven tartották a szertartást, majd az 1896. május 10-én tartott közgyűlésen határoztak úgy, hogy ezentúl az istentiszteletet kizárólag magyar nyelven tartják. Többek között ennek a változásnak is köszönhető, hogy a falu a 19. század végre fokozatosan elmagyarosodott.68 A következő települések (Döröcske, Bonnya Szil és Gadács) tekintetében a Hunyady69 család szerepe jelentős, akik tudatosan telepítettek németeket a birtokaikra. A tulajdonukban lévő birtokok 4 nagyobb területet öleltek fel.70 Az erdőirtásoknak és a legelők feltörésének köszönhetően növekedett a művelés alá vonható földterület aránya, ezeken pedig egyre több jobbágytelket lehetett kialakítani és a földesúri kedvezmények révén telepeseket lehetett fogadni.71 Bonnyán a gyülekezet létrejötte 1757-re datálható. Első ismert tanítójuk Sinkhofen Hersen, aki 1769-ig volt a gyülekezetben. Feltehetően Ritzel Gáspár követte őt, aki 1806- ig tanított a településen. A döröcskei anyaegyház alá tartoztak, saját iskolájuk és imaházuk volt. Templomuk 1883-ban épült fel, melyet a reformátusokkal közösen használtak.72 Döröcskére73 pedig 1758-ban 70 német családot telepített gróf Hunyady Nepomuk János. A betelepítés időpontjában néhány magyar család is élt az akkor még pusztaként számon tartott településen. Ezeket a családokat később már nem találjuk itt, valószínűleg elköltöztek innen, vagy házasság útján beolvadtak a németek közé.74 Döröcske másodlagos, illetve harmadlagos telepítés, mert Kötéséről is érkeztek telepesek. A gróf az ide érkező családoknak földet adott, támogatta a házépítésüket fával és más 67 Szuperintendensi látogatás KÖTCSE 1814. 232. 68JÁNI 2005. 163-164. 671 lunyady Nepomuk János 1753-ban nyerte el Kéthelyt királyi adományként, 1755-ben pedig bárói címet kapott. Fia, János 1792-ben magyar, 1797-ben birodalmi grófi rangra emelkedett. A család a szili uradalmat vásárlás útján szerezte meg 1733-ban, amelyet egészen 1929-ig bírtak. MAREK 2005. 95— 96. 70Az első birtoktest központja Kéthely, ahol maga a család is lakott, a megye északnyugati részén terült el. A másodikat a belső somogyi birtokok alkották. A harmadik a külső somogyi területet ölelte fel. Ehhez tartozott a tanulmányban tárgyalt Döröcske, Bonnya, Somogyszil. A negyediket pedig a Balaton mellett fekvő uradalmakból állt. MAREK 2005. 95—96. 71 MAREK 2005. 96-97. 72JÁNI 2005. 97. 73 A település elnevezése 1908-tól Somogydöröcske. 74 SZERDAHELYI ms. 30. 230
