Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Somogybán 1745—1746 között erősödtek fel a protestánsok elleni intézkedések. Padányi Bíró Márton 47 templomot záratott be a vármegyében. Az 1745. november 23-án Marcaliban tartott egyházügyi vizsgálaton a tabi lelkészt és a tanítót is kitiltotta a vármegyéből. Beszüntette az egyház működését, az iskolákba pedig katolikus tanítót rendelt. 1745. december 25-én a vármegyei hajdúk és a felbőszített katolikus parasztok fegyveresen léptek fel a kötcsei gyülekezet ellen. A gyülekezet lelkészét, Harmónia Mihályt elhurcolták és bántalmazták, át kellett térnie a katolikus vallásra.38 A környező területekre történő kirajzás hosszú távon hatott, így alakultak ki a rokoni és egyházi kapcsolatok, amelyek évszázadokon keresztül, mind házassági kötelékként, mind a lelkészek elhívásával jelentős mértékben hozzájárultak az evangélikus közösségek szoros összetartozásához.39 Az evangélikus somogyi települések A somogyi evangélikus településeket a szakirodalom három csoportra osztja fel: a szlovák evangélikusok, a német evangélikusok és a magyar evangélikus közösségek, ahol a németek szórványban éltek.40 A témából adódóan utóbbi kettővel foglalkoznék részletesebben. Egy megállapítást már előre bocsáthatunk, a somogyi falvakba közvetlen betelepülés nem történt protestáns német területekről, a falvak német lakosai Tolnából vándoroltak át, emiatt jöttek később létre a somogyi német evangélikus települések. A gyülekezetek életét nem szeretném teljes részletességgel bemutatni, hanem csak a legfontosabb momentumokat ragadom ki a történetükből. A felsorolásban a közösségek megalakulásának sorrendjét követem, külön hangsúlyt helyezek a települések egymás közti vallási és nemzetiségi kapcsolataira. A legrégebbi evangélikus somogyi gyülekezet Tabon alakult, Majthényi György és Perényi Zsigmond birtokán. Egy 1717-ben kelt szerződésben a birtokosok Tab- és Csaba-pusztákat adták át a letelepülni szándékozó evangélikusoknak, hogy a maguk vallása szerint való prédikátoraikat is magukkal hozhassák Trencsén és Nyitra vármegyékből. A tabi evangélikusok ősei szlovák anyanyelvűek voltak, akik a felső-magyarországi szlovák községekből költöztek át erre a vidékre.41 Ezt követően érkeztek magyar és német evangélikusok is. A gyülekezet létrejöttének időpontja 1717-re tehető. Szeniczei Bárány György esperes42 leírásában három lelkészt említ, Velits Pétert, Tomcsányi Györgyöt és Masnitzius Jánost, akik Tabon szolgáltak.43 Masnitzius kezdte 38 SZITA 1996. 28. 39SEEWANN 2015. 239. 40SZITA 1993. 65. 41JÁNI 2005. 251. 4ZSzeniczei Bárány György (1682—1757) Beleden született, iskoláit Győrben, Pozsonyban, Eperjesen és Halléban végezte. Nagyvázsonyban, Gyönkön, később Sárszentlőrincen volt lelkész, majd a Tolna megyei evangélikus egyházmegye első esperese lett, 1726-ban menekülnie kellett a protestáns üldözés elől. 1726—1729 között Dörgicsén lelkészkedett, ahová számos család követte. PAYR 1908. 100. 43BOLEVÁCZ 1995. 79. 226
