Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
3. Evangélikusok a 18-20. században
Sneff Marianna Evangélikus németek Somogy vármegyében a 18—19. században „Mi lutheránusok oly tiss^ták vagyunk, hogy egy hiú% ssyemű sem láthat semmi szeplőt bennünk; a mi hásyunk oly tiszta, hogy senki seprése sem kívántatik.,J| Tanulmányomban a Somogy vármegyébe betelepült evangélikus német nemzetiségű településeket szeretném bemutatni. Elsősorban nemzetiségi szempontból, másodsorban az ehhez kapcsolható vallási életükből emelnék ki néhány érdekes momentumot. Röviden vázolnám miként kerültek német területekről a somogyi településekre a német nemzetiségűek és milyen szerepük volt az adott települések életében. A német kivándorlás okai a 18. században A németek kivándorlásának legfőbb oka az volt, hogy Dél-és Közép-Németország túlnépesedett. A szegénység és a háború nyomán állandó volt az éhínség a területen, amely még a harmincéves háború során vette kezdetét.* 2 Emiatt mintegy 800 000 ember települt ki a Német-római Birodalom déli és délnyugati részéből Dél- és Dél- kelet-Európába. A kivándorlási hullámok egybeestek a háborúkkal és az agrárkonjuktúrával. Ebben az időben a Német-római Birodalom területén az örökösödésben az örökösök közti egyenlő elosztás elve alapján a művelhető földterületek olyan kicsik voltak, hogy a földművelő lakosság nagy részének mellékjövedelemre volt szüksége a megélhetéshez. Az örökléssel nem rendelkező utódok általában kézművesek vagy napszámosok lettek. A városok népessége folyamatosan növekedett, ezért munkaerő-túlkínálat jelentkezett, amiért a legtöbb helyen társadalmi feszültség alakult ki. A falusi társadalmakban csak azok élvezhettek jogokat és elismertséget, akik birtokkal rendelkeztek. Ezért a toborzóknak leginkább a szegényebb rétegek körében volt sikerük, akiket különféle kedvezményekkel, földekkel próbáltak megnyerni.3 A németországi németek kivándorlása több hullámban történt, elsősorban Ausztria, Magyarország és Csehország felé. Az emberek törekedtek, hogy kiutat keressenek a kilátástalan helyzetből, ezért keleti irányba indultak, ahol megélhetést és jobb körülményeket reméltek.4 Az első telepesek Bajorországból, Frankföldről, Württembergből és Svábföldről, valamint a Fekete-erdő legszegényebb részeiből érkeztek. Augsburg és Rottenburg katolikus püspökségei, a Német Lovagrend elszórtan fekvő birtokai, valamint Fulda, Zwiefalten, Ochsenhausen és Kempten birodalmi apátságai voltak a származási terü'PAYR1910. 357. 2SEEWANN 2012. 18. 3 MIGRÁCIÓ 2013. 32. 4BIHARI 2002. 84-85. 219
