Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
kötött kézimunka-órákat tartottak. Kézimunkáikat árulták, melynek bevételét jótékonyságra fordították. Színielőadásokat, ifjúsági ünnepélyeket is szerveztek. „Műkedvelő csoportok és kedélyképző tanfolyamok” is működtek az egyesület keretében.46 A Magyar Nemzeti Asszonyok Szövetségének pécsi tagozatát 1921. szeptember 4- én hozták létre, a szerb megszállás alól való felszabadulást követő hetekben.47 Az egyesület elnöke Zichy Lujza grófnő48 volt. Főtitkára — majd 1934-től elnöke — Gosztonyi Gyuláné, a neves ítélőtáblái bíró felesége lett. A MANSZ titkáraként tevékenykedett Nyáry Pálné, a pécsi református gyülekezet lelkipásztorának felesége. Az egyesület férfi választmánnyal is bírt, melynek tagjai között ott volt Nyáry Pál, valamint Kennesey Aladár szemész főorvos, a pécsi református gyülekezet gondnoka.49 Az egyesület az általános célokon kívül (szegények segélyezése, karitász tevékenységek) kultúresteket szervezett, külföldi leányok elhelyezésével foglalkozott, gondot fordított a magyar termékek külföldi kiállításokon való szerepeltetésére, annak megszervezésére és munkaalkalmak közvetítésére is.50 1940. április 1-én a Városháza közgyűlési termében megalakították a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége pécsi tanügyi fiókját,51 amely Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Pécsi Kulturális Szakosztályaként működött. Tisztikarába, mint társelnök tevékenykedett Mojsisovich Margit igazgatónő.52Az egyesület a leánygyermekek nevelését helyezte tevékenységének középpontjába. Foglalkoztak azzal, hogyan lehet a magyarsághoz hű jövendő anyákat nevelni, akik maguk is tisztában vannak a magyar nép értékeivel; a népművészet, a népzene, a népszokások, a magyar erkölcs jelentésével. Teleki Pál gondolatait követve úgy vélték, hogy a nemzetnevelésnek a hazafiság, vallásosság, állampolgári kötelességtudat és a szociális felelősségérzet kialakításán kell nyugodnia.53 A szakosztály ismeretterjesztő előadássorozatokat indított, melyek széles körben ismertté tették az egyesület célját, tevékenységének ideológiai hátterét. Bekapcsolódtak a Szülők iskolája című rendezvénysorozatba, melyek fő célja volt, hogy a szülőkkel megismertessék a korszerű és helyes nevelési alapelveket. A rendezvény szervezési munkálataiban a kulturális szakosztályon kívül közreműködött a Pécsi Pedagógusok Köre, melynek szintén tagja volt az igazgatónő és számos tantestületi tanár is. Az egyesület keretében Mojsisovich Margit 1943. március 8-án „A szülői ház szerepe a nevelési nehézségekben” címmel54 és 1944. február 17-én „A világ46Műkedvelő csoportok és kedélyképző tanfolyamok. Dunántúl. 1944. február 5., 4. 47Dunántúl1921. szeptember 4., 3. 48Zichy Gyula püspök testvére. Dunántúl. 1921. szeptember 4., 3. 491906-1938 között. BANA 1998. 125. 50 Dunántúl. 1921. november 27., 2. 51Dunántúl\ 1940. április 2., 3. 52MNL BaML IV. 1428. 58. Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Pécsi Kulturális Szakosztálya. MANSZ Pécsi Kulturális Szakosztályának Jelentése 1945. augusztus 30-án. 53 DÉVÉNYI 2015. 31. 54 Dunántúl. 1943. március 10., 4. 211
