Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
többen voltak, akik 1912-től valóban aktív résztvevőivé váltak az egyes csapatok, majd a Szövetség megalapításának.45 Pappnak végül sikerült a Zászlónk szerkesztőségének segítségével egy közös találkozót szervezni. Az 1912. december 28-ra összehívott értekezletet a Magyar Cserkész Szövetség alakuló ülésének tekintjük. A reformátusok közül többek között jelen volt Bilkei Pap István teológiai tanár, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap szerkesztője, Megyercsy Béla lelkész és Papp Gyula. A katolikusok részéről az ülésen részt vett Izsóf Alajos, a Zászlónk c. folyóirat szerkesztője, Sík Sándor piarista tanár és csapatvezető, Hámos Nándor piarista testnevelő tanár és az Ifjúsági Testnevelés szerkesztője, Alleram Gyula a budai cserkészek felügyelő tanára, Köhler Ferenc a Szent Imre Kollégium prefektusa.46 Ekkor fogadták el a cserkésztörvény tíz pontjának és a fogadalomtételnek a szövegét. A próbák közé felvették a nemzeti lobogó, a korona, illetve a címer ismeretét.47 48 Ifj. Szilassy Aladár kezdeményezése még halálának évében országos szövetséggé fejlődött. A Magyar Cserkész Szövetség ekkor még csak néhány csapatot jelentett. A növekedést a társadalmi értedenség, majd az első világháború nehezítette. A mozgalom hazai megalakulásában fontos szerepet játszó, a KIE-hez és a BRIE-hez köthető személyek azonban a nagy háború nehéz évei alatt is folytatták a cserkészmunkát, fő feladatuknak a hazai cserkészet megmaradását, lehetőség szerinti fejlesztését tekintették. A Tanácsköztársaság után gyors fejlődésnek indulhatott, s lett az iskolán kívüli ifjúságnevelés bázisa. A mozgalom az 1948-as beszüntetése előtt közel 50 000 tagot számlált. A losonci temetőben nyugvó első cserkésztisztet a cserkészek sem a virágkorban, sem az újjáalakulás nem feledték el. Az 1933. évi Gödöllőn megrendezett IV. Jamboree alkalmával az 1. sz. BKIE csapat kopjafáját Szilassy Aladár bronz domborműve díszítette. Hatvan évvel később, 1993. „március 21-én egy fekete Mercedes haladt a szlovák határ felé. Utasa Hegedűs Lóránt dr., a dunamelléki református egyházkerület püspöke. Mögötte két autóbuszban 300 cserkész tar1ott Losoncra. ” 48 A látogatók istentiszteleten vettek részt, ahol a püspök Szilassy sírkövére vésett Ige alapján prédikált.49 50 Rövid interjúban így nyilatkozott a magyar cserkészmozgalom egyik alapítójáról: „Szilassy Aladár az örökkévalóság nyomvonalán járva életeszményt hagyott az ifjúság számára. ’*0 45 A népszerű lap leghíresebb kezdeményezése az 1909-ben megrendezésre került vági tutajtúra volt. Igaz, ennek a mozgótábornak még nem volt köze a cserkészethez, ám a kéthetes kirándulás részvevői és a tábori tapasztalatok sokat segítettek a mozgalomnak, cserkész történetírók egyenesen alapeseménynek tekintik az utat. Izsóf Alajos tervezte és vezette a Kralovántól [Kraíovany, Szlovákia] Komáromig [Komárom—Esztergom megye] tartó tutajozást. A legénység tagjai között volt többek között Sík Sándor, Köhler István, László és Andor, Radványi Kálmán. Lásd például KÖHLER 1985. 11—13. Az 1913-as második vági tutajtúra már a cserkészcsapatok együttműködésének és a nyári táborozás kiemelkedő példája lett. 46KÖHLER 1985. 48. 47 Cserkésztörvény. A Magyar Cserkészszövetség Levéltára (MNL OL) P1349. Pótfelvétel, 1912. 48HODOSSY 1994. 32. 49 „Nekem a\ élet Krisztus és a meghalás nyereség. ” 50HODOSSY 1994. 33. 195
