Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
Ifj. Szilassy Aladár hazatérése után hozzálátott a külföldön látottak itthoni megvalósításhoz. Elhatározta, hogy a meglévő két, már serdülőkből álló őrsöt angol minta alapján cserkészcsapattá bővíti. A tagságra vonatkozóan minden társadalmi rétegből, még az utcagyerekek közül is — ilyenek voltak Bi-Pi első cserkészői is — meg akarta szólítani a fiúkat. A már létező alosztállyal megkezdődtek a kirándulások, térképolvasást és más gyakorlati ismereteket oktattak. A lelki munka ezzel párhuzamosan zajlott, keretek közé fogva a tapasztalatszerzést. A túrákat és a hasznos ismeretek oktatását Szilassy vállalta, míg a vallási és erkölcsi nevelést Kocogh vitte tovább.22 Az angliai út hatására sor került az első próbatáborozásra is. Nem budapesti fiatalokból, hanem helyi cselédgyerekekből szervezett „csapatot” Alsópélen [Tolna megye], a család birtokán rokonával, Vizsolyi Gyulával. A fiúkból és leányokból állóközösség — „af elsőfalusi cserkészcsapat” — azonban csupán ezt a nyarat élte meg.23 Szilassy Aladár az 1911/1912. év telén súlyosbodó betegsége miatt azonban már nem tudott többé foglalkozni a cserkészekkel. Gyógyulása érdekében hajóorvosként Dél-Amerikába utazott.24 A tengeren hozzálátott a „Scoutingfor boy/’ fordításához, de csak néhány résszel készült el.25 1912. április 16-án, 33 éves korában elhunyt. Végrendeletében 20 000 koronát hagyott az Ifjúsági Egyesületre. Bár nekrológjának írója nem tett említést a cserkészekről,26 tevékenységével mégis a mozgalom hazai megszervezésének alappilléreit sikerült megismertetnie.27 Ezek a vallási alapokon nyugvó ifjúságnevelés őrsi és csapatrendszerben történő megvalósítása, az elméleti foglalkozások melletti, gyakorlati és műveltségi tudást nyújtó kirándulások, táborozás bevezetése voltak. Fontos felismerése a szélesebb társadalmi rétegek megszólításának fontossága, még akkor is, ha csak a polgári társadalom keretein belül és a munkásság felső rétegében sikerült ezt a jövőben megteremteni.28 * Az első csapatszervező testület tehát a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület volt. Szilassy halálát követően hasonló elhivatottságú és gondolkodású személyekre volt szükség ahhoz, hogy a cserkészmozgalom valóban meginduljon Magyarországon. Megyercsy Béla KIÉ főtitkár, ki a német protestáns cserkészek munkáját tanulmá22 A nevelés életre szóló hatásáról vallott például Batiz Dénes. MÁRAY 1943. 15. 23 Az alsópéli táborozás időpontja nem egyértelmű. A különböző cserkészkiadványokban 1910 és 1911 nyara egyaránt szerepel. Az „elsőfalusi cserkészcsapat” elnevezés is cserkész íróktól származik. Lásd például KOHLER 1985. 29. Mivel a táboroztatás programjairól, napirendjéről nincsenek adataink, meghagytuk ezt az elnevezést. Későbbiekben a mozgalomnak a látószögén kívül maradtak a falusi gyerekek. 24 KOCOGH 1929. 30. 25 „No lám, még így sem volt egyedül. Vele voltak, lelke előtt állottak a pesti ifjúsági egyesület serdülő tagjai és fordított számukra egy igen érdekes és szükséges dolgot... Az a szeretet, amellyel afiúk reá gondolnak s várják őt, reményelnünk engedi, hogy terve sikerülni fog. írta vállalkozásáról Megyercsy Béla. Az Ébresztő 1912. márciusi számában megjelent cikk részletét közli KÁPOLNAI 1935. I: 15. 26BILKEI 1912. 298. 27 Alakját a többen Roland Erasmus Phillips-hez (1890—1916) hasonlították, ki fiatal kora ellenére korán bekövetkezett haláláig az angol cserkészet egyik első vezetője lett. Például KÁPOLNAI 1935.1/10. 28 Ez a törekvés jelen volt a BRIE-ben — nem csupán a cserkésző fiatalokkal kapcsolatban —, melynek jó példája az első egyesületi munkásotthon megnyitása 1912 májusában. 192
