Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
3.B tábládat. apa foglalkozásifőcsoportja Foglalkozási főcsoport 1. generáció 2. generáció 3. generáció Értelmiségi 77% 62% 62% Földbirtokos 14% 15% 17% Kereskedő, kézműves 9% 15% 14% Napszámos 0% 0% 7% A társadalmi mobilitás kapcsán az apa foglalkozási főcsoportjának értelmezésekor — a rendelkezésre álló adatok alapján — négy főbb kategóriát alkottam. Ennek értelmében a lelkészek születésekor az apjuk vagy az értelmiségi, vagy a földbirtokos, vagy a kereskedő, kézműves vagy a napszámos kategóriába tartozott. Habár mindhárom generáció esetén magasan az értelmiségi apa a domináns, némi változás idővel megfigyelhető. Elsősorban az, hogy némileg csökkent az előbbiek aránya kismértékben a földbirtokos és a kereskedő illetve kézműves apák javára, viszont a harmadik generáció idejére számolhatunk olyan édesapákkal is, akik fiuk születésekor napszámosok voltak. Az eredmények alapján a lelkészi pálya fokozatosan kinyílt azok előtt is, akiknek pappá lenni korábban nem, vagy kevésbé lett volna módjuk. Az adatok erősítik Szász Lajosnak a Tiszántúli Református Egyházkerület vizsgálata során levont következtetéseit: a lelkipásztori hivatás a nem értelmiségi háttérrel bírók számára a család pozíciójavításának, az értelmiségi elitbe való bekerülés egyik hatékony módja volt.15 Kisnemesi háttérrel csak a Heves megyéből ideköltözött Morvái Lajos vejtii lelkész bírt. Jobbágyi sorból származott a már említett vajszlói Boros Péter, de nem árt látnunk, hogy a homogenizáló kategória Vajszló társadalmának egyik legmódosabbpógár családját rejti.16 Ha szemügyre vesszük az értelmiségi apák kategóriáját, akkor a lelkészi pálya követéséről is képet kapunk. Eszerint ugyanis az első és második generáció esetén erőteljesebben érvényesül az atyai foglalkozás mintajellege, míg mindez kissé csökkent a harmadik generáció esetében. Összességében itt is a pálya nyitottabbá válása konstatálható. Összefoglalóan a nyitottabbá válás jellemzi mind a térbeli, mind a társadalmi mobilitás mutatóit, ennek alapján pedig feltételezhető, hogy a harmadik generáció tapasztalati horizontja a korábbiakéhoz képest szignifikánsan tágult. A következőkben három olyan lelkészi életutat mutatok be, amely valamilyen szempontból az egyes generációk jellemzőnek tekinthető tulajdonságait hordozta. Figyelembe véve a fent elemzettek, a születés és a teológia elvégzési helyének illetve az édesapa foglalkozásának változásait kombinálva emeltem ki mindegyik generációból ,5SZÁSZ 2011. 432-433. 16KOLOH ms. 6. 165
