Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

2. Reformátusok a 18-20. században

2. Mióta viseli a jelen egyházközségben hivatalát? Kik voltak az elődei egészen az1719. esztendőig bezárólag? 3. Az illető egyházközség tisztán helvét hitvallásúakból áll, vagy ágostai hitvallásnak is keveredtek közéjük? 1Sajón csupán anyaegyház va£) leányegyházai is vannak? Van-e iskolarektora? 4. Ha vannak ágostai hitvallásnak: vajon az egyházi cselekményeket, tudniillik a kereszfséget, házasságkötést és temetést, stb. ugyanez a lelkipásztor végzi? 5. A helység kiváltságolt, vagy kinek a birtoka? 6. Vannak-e az egyházközségnek ingatlanjai, tudniillik földek jövedelme, rét, szőlő, stb. ? 7. Az edények, amelyekkel a sákramentumok kiszolgáltatását végzik, tiszták és alkalmasak-e? Meg kell nézpi! 8. Van-e az egyházközségnek a világiak közül való gondnoka? 9. Mi a lelkipásztor rendesjöve­delme? 10. A lelkipásztor miyen módon szokta a stólajövedelmet szedni? 11. Szokásban van-e az egyházkelő? 12. Az egyház bevételei részére van-e láda, és kicsoda ennek a gondnoka vagy kezelője? A zsengét begyűjtik-e?”18 19 A lelkipásztorokról a „hallgatókai’ kérdezték: „ 1. Vajon híven és lelkiismeretesen hirdeti-e Isten Igéjét, tisztán, gyümölcsözően, stb., és a sák- ramentumokat törvényesen szplgáltaja-e ki? Vajon odaadóan és a kínálkozó alkalmakat meg­ragadva végzj-e a könyörgéseket? Könyörög-e a szçntséges királynőért, udvaráért, minisztereiért, az ország békéjéért, az egyház védelmezőiért és a hatalmasságokért, stb. ? Szpkta-e látogatni a betegeket? Hitoktat-e? 2. Bűntelen életű-e? Világi ügyekkel nem foglalatoskodik-e? A családja is tisztességes-e? Példát mutat-e a nyájnak?’A9 Torkos a lelkipásztori munka színvonalát, a papok képzettségét és a fegyelmet ha­nyatlónak látta. A látogatás során megtartott püspöki vizsgán megbukott az aszalói, a csoknyai és a szentbenedeki prédikátor. Mindegyik kimaradt a püspök általi felszen­telésből.20 A lelkészek egy része felszentelés nélkül látta el feladatát, több helyen lévita működött. Olyan hely is akadt, ahol felsőbb tanulmányaikat be nem fejezett diákok, ill. iskolamesterek, rektorok láttak el bizonyos egyházi szolgálatokat. A nagykorpádi lelkész, Debreceni Vellás István pedig el sem ment Aszalóba. Deb­receni Vellás István tudta igazolni végzettségét. S azok egyike volt a 18. században Somogybán működő keveseknek, akik nagyhírű külföldi egyetemen is tanultak. Deb­receni tanulmányai után 1728-ban Groningenben, majd 1728/29-ben Franekerben folytatta tanulmányait. Lelkészi munkáját a felsőbaranyai egyházmegyében (Okorágon) kezdte, ezután került a belsősomogyi egyházmegyébe, és lett nagydobszai, nagykor­pádi, majd kisasszondi lelkipásztor.21 A prédikátorok felkészültségéről nehéz ítéletet 18 KÖBLÖS 2011. 94. 19 KÖBLÖS 2011. 94-95. 20KÖBLÖS 2011.51. 21 KÖBLÖS 2011. 53. KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. 377. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom