Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)
2. Reformátusok a 18-20. században
kulái. A partikulák a központból vették a rektoraikat, ugyanazokat a tankönyveket használták, melyeket maguk is használtak, és a módszerek is azok voltak. A Somogybán szolgáló lelkészek és tanítók legfőképpen valamely sárospataki partikulából érkeztek, azaz Rimaszombatból, Kassáról, Szatmárról és Pápáról. Nem voltak kevesen azok sem, akik Debrecenben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagybányán, Nagyenyeden szerezték tudásukat.12 A felemlített helységekből is kitűnik, a korabeli prédikátorok, tanítók óriási területeket jártak be, ebből adódóan az országos ügyekről, eseményekről ismereteik lehettek. Torkos Jakab látogatásáról 1747-ben Torkos Jakab Dunántúli református püspök egyházlátogatást tartott a belsősomogyi egyházmegyében. Torkos Jakabról tudni kell, hogy Pápán és a hollandiai Utrechtben tanult. 1745-ben, 34 évesen választották püspökké. Tisztét 40 évig, 1785- ben bekövetkezett haláláig viselte.13 14 Torkos püspök vizitációja az egyházmegyében mindösszesen négy napig tartott, s ahogy Beck Gergely református lelkész írja a látogatásról készült jegyzőkönyv szószerinti közlése bevezetőjében: „(...) május 31 -én kerülTorkosJakab Belsősomogyba: Aszalóra s miután június 3-án megint Aszalón végez lelkészavatást, június 5-én már ismét a peremartoni egyházmegye egyházközségeit látogatja.M4 Beck az időpontok alapján arra következtet, hogy két helységbe, Aszalóba és Szomajomba hívta a meglátogatni kívánt egyházak lelkészeit, képviselőit. Egy később született feldolgozásban egy harmadik megálló is megjelenik, Hetes.15 A tényleges meghallgatások csak Aszalóban és Szomajomban voltak, Hetes csak egy pihenőállomás lehetett. Aszalóba mentek a püspök elé Jád, Magyaratád, Magyaregres, Nagykorpád, Szomajomba pedig Csoknya, Gige, Hedrehely, Kadarkút, Kisasszond, Szenna, Szentbenedek, Szilváskisfalud lelkészei, valamint a „hallgatóság’ (községi elöljárók, hívek).16 Tehát a jegyzőkönyvben leírtak nem személyes tapasztalaton alapultak, hanem a berendelt lelkészek, elöljárók véleményét, elbeszéléseit, bemondásait tartalmazzák.17 Sajnálatos, hogy a belső-somogyi egyházmegye valamennyi egyházáról nem született feljegyzés. Ugyanakkor a leírtak egy korrajzot adnak, a leírtakból következtetni lehet a többi gyülekezet korabeli helyzetére, körülményeire. (2. táblázat) 12KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009. adattára alapján. 13 SZABÓ GY. 1990. 46-53. 14BECK 1935 88-89. ,5KÖBLÖS 2011. 87. "’KÖBLÖS 2011. 88. 17 BECK 1935. 89. 123
