Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

2. Reformátusok a 18-20. században

/. tábládat Összeadott párok 10 29 11 9 10 11 14 8 18 12 23 155 Meghaltak 100 felett­­­­­­­­­­­60-100 6 2 1 6 2 7 4 5 3 5 4 39* 45-60 16 14 2 6 7 6 2 4 4 1 5 63* 11-45 19 12 5 2 1 6 7 6 5 4 12 89* 2-10 10 12 6 7 7­7 6 7 3 2 67 1 éves 23 25 10 18 16 19 13 32 31 16 21 224 összesen 70* 65 24 39 33 38 33 53 50 29 44 482 nőnemű 40 30 11 21 14 21 15 30 22 17 20 241 hímnemű 34 35 13 18 19 17 18 23 28 12 24 241 Születettek fattyú 1 2 2­­2 1 1 2 7 1 19 3-as, 4-es­­­­­­­­­~­ikerpárok­­­1­1­­2­1 5 összesen 65 37 71 61 61 60 66 64 75 80 71 711 nőnemű 29 16 41 27 31 34 29 34 40 40 35 356 hímnemű 36 21 30 34 30 26 37 30 35 40 36 355 Évben 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1815 1816 1817 1818 1819 Összes A nagy halálozás az 1809. év végén és az 1810. év elején ragályos betegségnek tu­lajdonítandó, amelyet a Bonyhádon átvonuló katonák hoztak be. Leginkább az öregek példái mutatkoznak 1809-ben, amikor egy 83 éves, 1814-ben egy 84 éves, 1815-ben egy 86 éves asszony halt meg, hetveneseket ezekben az években 13-at számoltak meg, a kilencvenedik évet senki nem érte el. Ezeket összeírta az evangélikus Schematizmus használatára Borbélyjózsef, a bony­hádi evangélikus egyházközség tisztelendő lelkésze. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom