Borsy Judit (szerk.): Reformáció a Dél-Dunántúlon (Pécs-Kaposvár-Szekszárd, 2019)

1. A reformáció születése, kibontakozása

Boszorkányok öröksége Mária Terézia 1766-ban megjelent törvénye beszüntette a boszorkánypereket, me­lyet 1768-ban a Constitutio Criminales Theresiana-ban86 kodifikáltak. A 18. század végére a magyarországi boszorkányüldözésnek csak a jogi és a vallási háttere alakult át. A boszorkányhiedelmek, a gyanúsítgatások és vádaskodások számos esetben to­vább éltek. Ahogy tovább élt a „boszorkányok tudománya” a javas-, a füves-, a bába-, és az öntőasszonyok tudományának babonás képzeteiben. Végezetül pedig térjünk vissza időben és térben egyaránt a nem túl távoli múltba. 1931-ben, a Kaposvártól 15 km-re fekvő Szilvásszentmártonban készített Ebner Sán­dor neves néprajzkutató egy fotót, amelyen Ángyán Jánosné öntőasszony87 látható, aki 96 éves öreganyjától tanulta az öntést88. Református létére családi örökség folytán, ahogy ő mondta: „muszájból kellett elvadulni, mert nemzedékére kellett maradni a tudománynak, különben elkárhozptt volna”.89 Azt még hozzá kell tennünk, hogy a zselici községek öntőasszonyai református val- lásúak voltak, ennek dacára a viaszos tál felett imádság közben keresztet vetettek a te­nyerük élével. A ráolvasások, ráimádkozások alapja a szó titkos erejébe vetett hit volt. Az ősi pogány betegségűző, rontásűző varázsigék szövegei az idők folyamán keresz­tény hangulatúvá váltak. Ez is bizonyítja, hogy habár a református egyház tiltotta a mágia minden formáját, a magyarság ősi hitvilágából áthozott, generációkon keresztül átöröklődött mágikus elemek az új hit ellenére paradox módon tartották magukat to­vábbra is. 86 Constitutio Criminalis Theresiana (lat.): Mária Terézia büntető törvénykönyve. A felvilágosodás jegyé­ben készült, hazánkban hivatalosan nem lépett hatályba, de passzusait gyakran alkalmazták a magyar bíróságok, mivelhogy megfelelt a feudális fölfogásnak. 87A Zselicben a javós és az öntőasszony szerepe elválik. A javós a boszorkányok rontását hárítja el és gyógyítással foglalkozik. Nagyobb képességű gyógyító és látó erővel rendelkezik, segítségéért távoli vi­dékekről is fölkeresik. Az egyszerű öntőasszony — amiből minden faluban van egy-kettő — a családja és szűkebb ismerősei körében csinál szenesvizet, öntött viaszt fejfájások, ijedtség, állatok betegsége esetén és szemmelverés ellen. A rontást és betegséget elhárító szenesvíz készítéséhez 1950-ig a Zselicben min­den pusztán többen is értettek. Komoly betegség esetén azonban ők is a javós asszonyhoz fordultak. EPERJESSY 2006. 435. 88 Az öntés során méhviaszt olvasztanak fel egy edényben, majd egy tál hideg vízbe öntik. A viasz meg­szilárdulva különböző alakokat mutat a víz tetején. Ebből az öntőasszony meg tudja mondani mitől ijedt meg a beteg, ki rontotta meg, milyen betegség bántja. 89ÉBNER 1931. 147. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom