Veltzé Alajos (szerk.): A mi hőseink - Katonáink hőstettei a világháborúban (Budapest, 1916)

Marti huszár haragszik

Ill

Rumbold Gyula, 6-ík ezredbeli tartalékos zászlós önként vállalkozott rá, hogy egy őrjárattal a baloldali Száva- hídfőnél kipuhatolja az ellenség mozdulatait. Felderítő útjáról kitűnő jelentéseket küldött, úgy hogy néhány óra múlva nemcsak a hídfőt, hanem a kis Cigányszigetet is elfoglaltuk. Elszántsága, melynek már eddig sok csatározásban ragyogó példáját nyújtotta, annál elismerésre méltóbb volt, mert csak a vasúti töltés mellett nyomulhatott előre, melyet pedig egész hosszában végig pásztázott az ellenséges tűz. Rumbold zászlós volt az, aki Belgrád első elfoglalásakor, a Kalimegdanról személyesen vette le a szerb zászlót.

*

Svaiczer László dr., a 17-ik tábori ágyúsezred tartalékos zászlósának ütege rövid távolságon az ellenséges gyalogság gyorstüzelése alá került. A zászlós hidegvérű magatartásával kitűnő hatást gyakorolt a legénységre s azzal el is érte, hogy bár a tüzéreket a váratlan tűzroham az első pillanatban megdöbbentette, nyugodtan végezték dolgukat. Mikor állás változásra került a sor, a zászlós rögtön visszatért, hogy a szekerek elszállításánál is hathatósan közreműködjék

Marti huszár haragszik.

Marti huszárt földerítő-lovaglás közben másodmagával előre küldték, hogy egy házcsoportot átkutasson, nem lappang-e abban orosz csapat?

Marti huszár és pajtása — a két legény a 2-ik huszárezred vitéze — nekinyargal a házcsoportnak s már hatszáz lépésre megközelíti, mikor egyszerre mérgesen közéjük